A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - MÁTÉ ISTVÁN: Hódmezővásárhely és Kisújszállás kapcsolatai
latint és görögöt tanított. Az értesítő szerint tette ezt 26 év óta. A későbbi nekrológ 1922/23-ban az 1867-től 1923-ig élt tanárról elmondta, hogy előbb Mezőtúron, majd 1898-tól haláláig Kisújszálláson élt. A Csatáry név ismerős volt számomra, méghozzá az akkor Állami Bethlen Gábor Általános Gimnáziumnak nevezett intézmény 1944-1962. évi évkönyvéből. Ebben Csatáry Endre neve után azonban 1926-1956. évek találhatók. Az évszámok kizárták, hogy ugyanarról a személyről leime szó. Keresni próbáltam esetleges életrajzi vonatkozásokat, de akkor sem találtam, amikor egytől-egyig átnéztem a meglévő hódmezővásárhelyi értesítőket, évkönyveket. Mégis feltételezem a nem mindennapos név, az adatok és az egyazon szakpár miatt, hogy ha nem is Csatáry Endre maga, de a fia tanár lehetett Hódmezővásárhelyen. Egyikük, esetleg az édesapa 1923-ig Kisújszálláson; másikuk, esetleg a fia 1926-tól Hódmezővásárhelyen taníthatott. Egy 56 évet élt apának lehetett ekkor már aktív dolgozó a fia, s lehetett éppen Hódmezővásárhelyen. Pásztohai János nevénél is megállhatunk. Magam rendszereztem, raktam sorba a gimnázium értesítőit, évkönyveit, melyek biztos hivatkozási alapnak tekinthetőek. A kiadottak sorában legelső értesítő az 1880-81. tanévről szól, az iskola múltjáról neveket, adatokat közlők közül pedig legelső az 1922- 1923. tanévet összegző. Ebben található, hogy 1757-ben Hódmezővásárhelyen rektor volt ezzel a névvel valaki.1 Kérdés, hogy azonos-e azzal a Pásztohai Jánossal, aki Várady József Tiszántúl református templomai c. műve I. kötetében Kisújszállásnak ha nem is mindegyik, de a jeles lelkészei között elsőként tiszteltetik? Erre viszont a Csatárynál írottakkal ellentétben szinte teljes bizonyossággal igent mondhatunk. Várady ugyanis leírja könyvében azt is, hogy „Nyírtassról hívták meg”, de utal megelőző külföldi tanulmányútjaira is. 1757, azaz a rektori év után jöhettek a tanulmányok, következhetett Nyírtass, majd utána Kisújszállás. 1768-1790 kisújszállási évekként nem elképzelhetetlenek. Várady ugyanis ezeket köti Pásztohaihoz. S az előző esetben érvként említettem a nem mindennapos nevet, amely itt is megállhat. A tanulmány érdemi részére rátérve; Dorka Illyés Hódmezővásárhelyen volt református lelkész, 1820-1826-ig. 1826-tól folytatta Kisújszálláson az egyházközséget és a várost szolgáló munkáját, sokat tett, sokat fáradt, de ezek elmondása más keretek közé kívánkozik (konkrétan: egy folyamatban 1 A Hódmezővásárhelyi Refonnátus Főgimnázium 1922-1923. tanévi Értesítője. Hódmezővásárhely, 1923. 4. 470
