A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - TALMÁCSl GYÖRGY: Vásárhely jeles sportolói. 1. rész

sen, alezredesi rangban ment nyugdíjba. A szeptemberi, párizsi világbajnokságon bebizonyosodott, hogy csapatunk többre hivatott: először - és sajnos ez idáig utoljára - tőrcsapatban világbajnoki címet nyertünk. Az aranyos gárdát Gyuricza Józsefen kívül Fülöp Mihály, Kamuti Jenő és Tilly Endre alkotta.

A következő évi, philadelphiai világbajnokság, az egyéni és csapat negyedik helyével kisiklásnak tűnt, a nagyobb kudarcot az 1959-es, budapesti világbajnokság bronzérme jelentette. A közvélemény és a szakma ennél jobb eredményt várt el tőrvívóinktól. A balszerencsés periódus 1960-ban tovább folytatódott. A római olimpia előtt, a tatai edzőtáborban Gyuricza lábsérülést szenvedett. A versenyre ugyan kiutazott, de egyéniben nem indult. A csapat- versenyekre viszont benevezték, és ott olyan jól vívott, hogy minden asszóját megnyerte. A csapaton ez sem segített, leszorult a dobogóról, és negyedik lett.

1961 újra sikeres év. A torinói világbajnokságon második, a szófiai Universiadén a győztes kard- és tőrcsapat, valamint negyedik helyezett párbajtőrcsapat tagja, tőr egyéniben hatodik.

1962-ben, négy második helyezés (1954, 1956, 1957, 1960) után először nyert magyar bajnokságot tőr egyéniben. Ezüstérmei számát növelte tovább a Buenos Aires-i világbajnokságon, amikor a tőrözők és a kardozók csapatversenyében egyaránt másodikak lettek. Úgy nézett ki, a tokiói olimpiára ismét nyerési esélyekkel utazhatnak tőrözőink, köztük Gyuricza József, hiszen 1963-ban Universiadét nyert Porto Allegrében a kardcsapattal, ezüstérmet a tőrcsapattal, majd Gdanskban, negyedik helyet szerzett a tőrcsapattal a világ- bajnokságon. Tokió, az olimpia aztán megmagyarázhatatlan kudarcba torkollott, csapatunk holtversenyben csak hetedik-nyolcadik lett. Abban bíztak, ha megy a vívás, megnyerik, ha nem, legfeljebb bronzot hoznak haza. És mi történt? Szabó és Kamuti teljesen csődöt mondtak, így kikaptak az előcsatá- rozások során attól a Japántól, amelyet legutóbb 16:0-ra vertek.

Hajtotta a bizonyítási vágy, nekivágott egy újabb olimpiai ciklusnak, megpróbált felkészülni az 1968-as mexikói olimpiára is. 1966-ban egy vásárhelyi látogatása a nagy köd miatt elhúzódott, s mivel másnap válogatott edzése lett volna, Budapestre visszaérve igazolásért a Sportkórházba ment. Dóka József dr. alibi röntgenfelvétele azonban foltot mutatott ki a jobb tüdején, amit nem sokkal később tüdőrákként diagnosztizáltak. 1967-ben Szegeden Kulka Frigyes megoperálta, és eltávolította a fél tüdejét. Világverseny pástjára utoljára a moszkvai ezüstérmes tőrcsapat tagjaként lépett. Dávid Sándor szakírót idézem: „Hogy valójában mekkora vívó - az érdekes módon, számomra legalábbis, jó tizenegy év múlva, Moszkvában derült ki, amikor Gyuricza már betegen, fél tüdővel vívott a világbajnokságon a csapatért. És a

460