A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hírhedt vásárhelyi bünperek
Az ügyész elmondta, hogy miután az országos ©vegyész megállapította, hogy Mucsi Mihályt arzénnal mérgezték meg, Jáger Marit és özv. Mucsi Mihályné Tóth Lídiát jogosan vádolják gyilkossággal. Jáger Mari beismerte, hogy 200 forint kölcsönt kapott Mucsi Mihálytól, amelyből 112 forintot Mucsi Mihálynak megadott, a többit részben Tóth Lídiának, részben Mucsi Mihály apósának, Tóth Sándornak fizette vissza. „Én az üvegbe vékony terpentint és faolajat, máskor fehér cukrot és timsó keverékét adtam orvosság gyanánt. Hogy Mucsinénak férje megöletése céljából mérget szolgáltattam volna, vagy Mucsiné céljaiba be lettem volna avatva, azt tagadom.” Az országszerte feltűnést keltő, „vásárhelyi méregkeverők” néven elhíre- sült bűnper négy hónapig tartott, nem minden tanulság nélkül. Rávilágított a városunkban gomba módra szaporodó temetkezési társulatok kritikán aluli ügykezelésére, amely lehetőséget adott arra, hogy egyes emberek nyerészkedése, kapzsisága a legborzasztóbb bűntényekhez vezessen. A temetkezési társulatok vezetői is belátták, hogy a jelenlegi állapotokat tovább nem tarthatják fenn, azokat gyökeresen meg kell változtatni. Körvonalazódott a 22 temetkezési társulat (10.000 tagot számlált) között egy megegyezés, hogy „egyesítsék erejüket, mely által nemcsak az ellenőrzés, de az ügykezelés is hatékonyabbá válik, mely által a visszaélések gyorsan kiszűrhetők lesznek.”23 Ugyancsak konkrét adatokkal szolgált az ügy a rendőrség részére is, már ami a javasasszonyokat illeti, „kiknek díszes köréből került elő Jáger Mari is. Hogy ezeknek a javasasszonyoknak a tekintélye - különösen az alsóbb néposztály körében - sokszor nagyobb az orvosokénál, azt tudja mindenki. A rendőrség is. Betegeket gyógyítanak, orvosságot adnak, mely az egészségre csak káros lehet. Ezen foglalkozások törvényeinkkel homlokegyenest ellenkeznek. Ennek ellenére városunkban a törvény szigorú tilalma ellenére, úgy a főkapitány úr, mint a tiszti főorvos tudtával évek óta büntetlenül ügyködnek a javasasszonyok. Annyi vétkes mulasztás után, melynek eseményeinek tanúi lehettünk, szomorú okulás után remélhetően minden rendőr tudni fogja, mivel tartozik állásának és azt is, hogy kötelességének elmulasztása milyen káros következményekkel jár.”24 Az ítélethirdetés Óriási érdeklődés kísérte a királyi törvényszék ítélethirdetését, amely a következőképpen hangzott: 23 Uo. 1897. nov. 7. 24 Uo. 1897. már. 25. 418
