A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hírhedt vásárhelyi bünperek

Baranyi Elek orvos tanúvallomása szerint Varga Julis „gyöngéd elméjű” volt. Testvére szerint ez az állandó búskomorságából származott. A tárgyalás tizedik napján Csordás Nagy Andrásné sz. Hódi Judit meg- mérgezését tárgyalták. Csordás Nagy Lídiát azzal vádolták, hogy 1894. feb­ruár 10-én évek óta betegeskedő édesanyját - Jáger Mari ösztönzésére — a tőle kapott méreggel a másvilágra küldte. Elmondta, hogy mikor édesanyja beteg volt, akkor adott neki Mari néni egy borsszem nagyságú fehér port, bepakolva fehér papírba, ahogy az orvosságokat a patikában szokták. „Azt mondta, ostyába adjam be neki s azután hívjak orvost. Abban állapodtunk meg, hogy édesanyám halála után fizetek neki 3 forintot a méregért. Honnan gondolja azt, hogy Jáger Mari 3 forintért mérget adott? Hát abból élt ö kérem szépen Mivel Csordás Nagy Lídia Jáger Marinál lakott, a személyes jellegű kér­dések megtárgyalására az elnök zárt tárgyalást rendelt el, ahol Csordás Nagy Lídia előadta: „Jáger Mari mindenáron rá akart venni, hogy biztosítsam be ipamat, melyet én nem tettem meg. Erre Jáger Mari bebiztosította, mivel viszonya volt vele, aztán adott valami port, amitől az ipám, Hódi Ferenc elpusztult. Ez volt az első eset, hogy közösen mérgeztünk. Ezután Jáger Mari urát, Kis Kovács Ferencet pusztította el. Egy ízben a piacról hazafelé jövet bementünk együtt Angyal Sárához, kinek mérget vittünk. Szappanos Jucinak én vittem 3 forintért mérget Jáger Maritól, ki az urát, Bán Ferencet mérgezte meg vele. Szappanos Juci ekkor arra bíztatott, hogy pusztítsam el az anyámat. Jáger Maritól én ötször kaptam mérget. Először Hódi Ferencnek, aztán Bán Ferencnek, majd édesanyámnak, Varga Istvánnénak és Varga Julisnak vittem fehér porokat.” A hátborzongató történetek végighallgatása után Müller Fe­renc védőügyvéd javasolta Csordás Nagy Lídia elmebeli állapotának meg­vizsgálását, de a törvényszék elutasította.'1 A tárgyalást, ahogy haladt a vége felé, egyre csekélyebb érdeklődés kísér­te. A tizenkettedik napon került sor a negyedik gyilkossági eset tárgyalására, Varga Istvánná sz. Imre Erzsébet megmérgezésére. Az elnök felolvasta Túri Mihályné Varga Lídiának a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, amelyben elis­merte, hogy édesanyját Jáger Marival és Csordás Nagy Lídiával közösen, pénzvágyból mérgezték meg, mert tudták, hogy több társulatba is be van íratva. „Ezeket nem mondtam én soha. Velem azt írattak alá, amit éppen akartak. Én Csordás Nagy Lídiának soha egy krajcárt orvosságért nem fizet­tem, ő unszolta rám, hogy anyám attól majd meggyógyul.” 21 Uo. 1897. júl. 8. 416

Next

/
Oldalképek
Tartalom