A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - BALOG GÁBOR: Későromantikus építészeti emlékek Vásárhelyen, 1870-1881
szintre és kétrészes főpárkány zárta le. A kapu és az ablakok konzolos, egyenes záródáséi szemöldökpárkánnyal rendelkeztek. Az ablakok keretezettek voltak, keretezésük (a földszinten) a lábazatig, illetve (az emeleten) az övpárkányig futott. Az ablakok szemöldökpárkánya alatt és parapetében négyszögbe foglalt díszítések voltak. A ház tulajdonosa 1874-ben már Endre Andor ármentesítő társulati mérnök, 1900-ban pedig fia, Endre Béla (1870-1928) festőművész volt. Az épület mellett 1902-ben emelték a korabeli városképbe nem illeszkedő, szecesz- sziós Polgári Leányiskolát, amely a későromantikus házat mind magasságával, mind tömegével igencsak elnyomta. A kettő egyáltalán nem illett egymáshoz, mígnem 1913-14 körül az egykori Krim-ház helyére (részbeni átépítéssel) szecessziós stílusú épületet húztak fel. Kaszap utca 20. 1872- ben építtette Papp Sándor16 (1828-1912) gazdálkodó, városi képviselő, ki „városunknak egy közbecsülésben állott derék polgára“17 volt. Az épület 25,5 méter hosszú, homlokzata 4+kapu+4 tengelyes volt. Egyenes záródáséi kapuja és könyöklőpárkányos ablakai keretezettek voltak; konzolos, egyenes szemöldökpárkányuk alatt gazdag díszítés volt. A házat 1977-ben, a Kaszap utca nyugati oldalának elbontásakor tüntették el a föld színéről, helyén ma lakótelepi köztér található. A kommunizmus rút épületeivel, a belvárosban véghezvitt panelházépítkezéseivel, az utcák hagyományos szélességének és térarányának felbom- lasztásával olyan sebeket ütött a városképben, amelyek máig helyrehozhatat- lanok, és még sokáig azok maradnak. A fékevesztett rombolás során a város történeti kialakulását és emlékeit semmibe vették, a gazdasági szempontokat (ha egyáltalán a lakótelepek gazdaságosnak nevezhetők) az esztétikaitörténeti értékeknek elébe helyezték, s ezzel mintegy magának a helyi kultúrának a megfojtására törekedtek. Dani utca 2. 1873- ban építtette Franciszti Lajos (1833-1891)- eredetileg lakóépület céljára.18 Franciszti Lajos iparos volt, ki később téglagyárat alapított; emellett városi képviselőként (1870) és evangélikus egyházi tisztségviselőként működött. Fejérváry József szerint az ő nevéhez fűződik e ház vendéglővé való 16 Uo. 952/1872. 7 Vásárhely és Vidéke. 1912. febr. 9. 18 CSML HL Tan. jkv. 662/1873. 347
