A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig
Fül op Ilona orvos két gyermeke, itj. Ormos Pá! és Ormos György’. Itt végzett Szabó Ernő is, aki a város sportrelikviáinak elkötelezett gyűjtője. Az iskolában tanítottak: Barabás István (?) hitoktató; Benedek Mihály (1902-1905) unitárius tanító; Boros Áron (1906-1931) unitárius kántor-tanító; Fábián Dénes (1891-1893) tanító; Filep Imre (?) hitoktató; Gálffy Zsiginond (?) tanító; Péterfy Gyula (1893-1897) unitárius tanító; Péterffy Gyula (1897-1902) unitárius tanító; Vajda Antal (1905-1906) tanító; Varga Dénes (1899 és később) lelkész, hitoktató. Vereskereszti Katolikus Elemi Népiskola A Belvárosi (Szent Antal utcai) Iskola 1874-re hat tantermessé vált, de már így sem tudta befogadni a tanulókat, ezért az egyház megtakarított pénzéből új iskolát épített egy fiú- és egy leányosztály részére, a vereskeresztnél lévő telken. A vereskereszt nevet a Károlyi és a Kinizsi utcák találkozásában álló keresztről kapta, amely vörös színű tégla alapzaton állt.107 1884-ben 3 tágas tanterem épült, egy 9x8,40 méteres, és két 8x8,40 méteres alapterületű. 1887-1888-ban Gyetvay Karolina tanította a 75 elsőst és másodikost. A következő tanévben 58 harmadikost és 52 negyedikest, valamint az ismétlőiskolásokat (novembertől áprilisig) tanított Dohy Mihály.108 1894-ben már szűknek bizonyult az iskola, ezért két tanteremből egy harmadikat alakítottak ki, így már négy tanteremben folyt a tanítás. A millennium évében az I—II. fiúosztályba 84, az I—II. leányosztályba 106, a III. fiúosztályba 73, az V-VI. fiúosztályba pedig 44 tanuló járt. Az egyházközségi képviselőtestület - mint iskolaszék - tartotta fenn az iskolák épületét, a tanítói lakásokat, az alkalmazandó tanítókat a pályázók közül kiválasztotta, megjelent a diákok év végi vizsgáin, ünnepélyein. Az iskolaszék egyházi elnöke Bernatsky Ferenc plébános, világi elnöke Pokomándy István, jegyzője Draskovich Árpád volt. A tanulóifjúság minden vasárnap az iskolából együtt vonult a templomba, ahol szentmisén vettek részt. Az egyház képviselői és a tanítók arra törekedtek, hogy a szülőket rávegyék gyemiekeik iskoláztatására, hiszen a szentírás szerint „elvész az a nép, mely tudomány nélkül való”. 1924-től három osztály működött különböző nemekkel (I—II. leány, III— IV. fiú, V-VI. vegyes osztály) és különböző korosztállyal, 1930-ban pedig már csak két osztály tanult ebben az iskolában, amelyet az egyházközség 1936-ban kápolna céljára rendezett be. A diákok egy része a lakhati iskolában 107 A kereszt a rendszerváltás után visszakerült, de nem eredeti helyére, hanem az iskolához. 108 CSML Isk. szk. jkv. 201/1889. 328
