A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig

használnak, ezért célszerű a szeretetházi iskolában is hasonló könyvekből tanulni."'3

Ebben az iskolában gyakran cserélődtek a gyermekek. Egyeseket nevelőszülőkhöz adtak, másokat viszont beadtak. Voltak, akik városi, falusi vagy tanyai iskolába jártak, és voltak olyanok is, akik iskolába sem járhattak. A tudásbeli különbség gondot jelentett a tanítónak, és csak nagy nehézségek árán tudta a megfelelő színvonalat tartani.

Az iskolaszék figyelemmel kísérte a szeretetházi selyemhernyó- tenyésztést, amelyet Bencsik Imre tanító-gondnok szervezett és oktatott. Felvették a kapcsolatot a szekszárdi selyemtenyésztési főfelügyelőséggel, és a szeretetház külső kertjének köriilültetéséhez térítésmentesen 400 db eperfacsemetét kértek. 1908-ban a Földmíves Iskola gyümölcsfákat adományozott az intézménynek, amelyeket a tanítványok segítségével elültettek, és május 1-jén történelmi nevezetességű egyénekről nevezték el.

Az árvaház 1945 után bezárta kapuit. A megváltozott társadalmi rend a rászoruló gyermekek számára új intézménytípust hozott létre, a nevelőotthonokat. Az épületet még később is használták, 1949-ben például református hitoktatás folyt mindkét teremben.

Az iskolában tanítottak: Bartlia József (1893-1899) tanító; Bencsik Imre (1899— 1903) tanító; Nagy Lászlóné Nagy Mária (1904) helyettes tanító; Pálné Szentes Vilma (1903-1906) tanító, Pista Zsigmond (1900) helyettes tanító.

Tarjáni református leányiskolák

Az iskolát egy özvegyasszony nyitotta meg, és 1751-ig vezette. (Nagy Endre állami tanító Krónika c. feljegyzésében, amelyet a 42.418/1948. VKM sz., 1948. június 7-i rendelet alapján készített, az ismeretlen helyen működő iskola alapítási évét 1748-ban jelölte meg.)

1751-ben az Algyőről menekült Nyíregyházi Bálint okleveles tanító került az iskolához. Őt követte 1757-ben Czeglédi Ferenc, aki a katedrát jegyzői állással cserélte fel. Ezt az intézményt Tarjány utcai ref. leány oskolának nevezték. Ez volt a városrész első iskolaháza, amelyet a református egyház 1858-ban 1000 v. forintért eladott, és helyette Szél Andrástól vásárolt egy házat 800 forintért a Zrínyi és a Veres utca sarkán. Ez volt a belső-tarjáni városrész második leányiskolája, a Zrínyi u. 23. sz. alatt, amelyben több évtizeden keresztül tanították az I—II. osztályos leánytanulókat. Amikor a református egyház a Malom utcai iskolához 1888-ban a III—IV. osztályos lányok részére, 1893-ban pedig az I—II. osztályos lányok részére épített egy- * 103

103 Uo. 1906/168.

325