A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig
Evangélikus Elemi Népiskola Az evangélikus egyház 1795 előtt a tótkomlósi anyaegyházhoz csatolt fiókegyházként működött. A tótkomlósi lelkészek évenként kétszer meglátogatták az itteni gyülekezetét, hogy istentiszteletet tartsanak, és úri szentvacsorát szolgáltassanak. Erre a református templomban került sor, ahol az istentiszteletet tótul tartották.:í! Az első hívek többnyire iparosok voltak és a Felvidékről, valamint a szomszéd népes községekből telepedtek ide. 1791-ben már olyan szép számmal éltek itt, hogy iskolára volt szükségük. Engedéllyel gyűjtést rendeztek, és 1794-ben a Márton utcában, a jelenlegi iskola helyén egy házat vásároltak, ahova olyan tanítót kértek, aki a gyermekek tanítása mellett a lelkészi teendőket is ellátja. Az engedélyt megkapták, és 1796-ban meghívták Kortesek Márton felszentelt papot, aki a megszerzett ház mellé épített imaházban hétköznap tanított, vasár- és ünnepnap istentiszteletet tartott. Ezután sikerült nagy telket szerezni egy öreg kis házzal, ahol ma a templom és a volt papiak áll. 1800-ban Sidlai Andrást hívták meg tanítónak. A lelkész és a tanító fizetésének alapját a gróf Károlyi család által adományozott föld képezte. 1803-ban a két telken felépült az első iskola, a templom és az első paplakás. Az 1808-as nagy tűzvészben porrá égett minden, de rövid időn belül újjáépítették.28 29 A tanulók létszáma 30-40 fő között mozgott. 1842-ben 18 fiú- és 14 leánytanulót írtak be. A következő tanévben már 24 fiú- és 13 leánytanuló látogatta az iskolát. 1848-ban, a forradalmi események miatt, néhány hónapig az iskola tanító nélkül maradt. 1851-ben a régi paplakot egy új szobával bővítették. Ekkor már 46 fiú- és 32 leánynövendék látogatta az iskolát. A fiúk közül 18, a leányok közül 6 fő tartozott más hitfelekezethez. Továbbra is többnyire csak iparos szülők gyermekei látogatták az iskolát. Az iskola berendezése és eszköztára a következőkből állt: „3 asztal, 5 hosszú, 1 rövid pad, 1 nagyobb és 1 kisebb fekete tábla, hozzávaló 1 állással, 1 számológép, 2 fogas, 1 biblia, 1 Újtestamentum, 1 viseltes énekeskönyv, 1 gazdasági kistükör, 2 nyomtatott, 1 írott faltábla, 1 néma atlasz (roncsolt), 1 szivacs, 1850 és 1851-ről szépírási emlékkönyv, 1 fa és egy üveg tintatartó, 1 28 Éveken át a református lelkészek keresztelték, eskették és temették az evangélikusokat. 2y FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. 47. 292
