A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
TANULMÁNYOK - SZIGETI JÁNOS: A hit. a képzelet és a művészet világa. Veneto. Lombardia és Emilia-Romagna földjén
Superiori Pratici e di Perfezionamento-n a természettudományokat tanulta, és doktori szigorlattal fejezte be sikeresen tanulmányait. Mantegazza, Roiti, Mingazzini és Giglioli professzorok tanították. A művészet és a diadalmas Dávid-szobor (Michelangelo) városáról állapította meg Patai Edith: „Firenze zsidósága már szabadságban fejlődött, intézményei szabad, rendezett viszonyokból alakultak. A rabbiszeminárium Olaszország legkiválóbb zsidó főiskolája, a firenzei Uffici-könyvtár régi héber kéziratai pedig messze földről ide vonzzák az érdeklődőket”. 1908-ban Cuenóba (Piemonte) ment rabbinak, 1910-ben Goriziába hívták a torinói rabbi, Commendatore Bolaffio ajánlatára, ahol az első világháború kitöréséig töltötte be a rabbiszéket.26 1915-től 1919 végéig Kecskeméten élt menekültként, hitoktatóként, majd Bárány József (1856-1916) főrabbi halála után a hitközség felkérésére az összes rabbiteendők végzését is vállalta. 1919 után újból Goriziába ment vissza, ahol 1924 júliusáig maradt, és sikerült óriási áldozatok árán a templomot újjáépíteni. Innen vezetett az útja Veronába, ahol 1924- 1943 között töltötte be a rabbiszéket. Friedenthal főrabbi működéséhez köthető, hogy újjászervezte a hitközség adminisztrációját, korszerűsítette a zsidóiskolát és a hivatalt. Neki is köszönhető, hogy a város szívében felépült a kifinomult ízléssel berendezett zsinagóga a Portiéi utcában. A hitközség aggok házát is működtetett. A jótékonysági alapítványok közül a Goldschmiedt-féle szemkórházi alapítványt említjük meg. A két világháború között Coen Giascomót választották meg hitközségi elnöknek. Az egyik elöljáró Giulio Lombroso ügyvéd volt, a híres Cesare Lombroso unokaöccse. A Vészkorszak alatt sikerült a zsidó hitközség levéltárának, archívumának egy részét Izraelbe telepíteni, a rendkívül értékes pergamen kéziratokat, hagadákat, megillákat, tóratekercseket pedig jeruzsálemi könyvtárakban elhelyezni. 26STRAUSZ Adolf i.m. 155-156. 230