A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

TANULMÁNYOK - SZIGETI JÁNOS: A hit. a képzelet és a művészet világa. Veneto. Lombardia és Emilia-Romagna földjén

nak folyamata az 1848-as forradalmakkal veszi kezdetét, és az egysé­ges olasz királyság megalakulásával fejeződik be 1871-ben. A 19-20. század fordulójától kezdve a zsidók létszáma Mantovában csökkent, a Vészkorszak hatalmas pusztítást vitt végbe, napjainkban már csak 120 főt számlálnak. A Mantova Ebraica Kultu­rális Egyesület vallási, kulturális, hagyományőrző céllal létesült, és feladatának tekinti többek között az emlékek megőrzését, a hagyomá­nyok ápolását, a Judica Minora kiadását. Roberto della Rocca rabbi áll a kulturális és nevelési csoport, a DEC élén. Primo Levit (1919-1987), a vegyészmérnökből lett írót 1943 végén fogta el a fasiszta milícia. Az Emilia-Romagna-i Fossóliba deportál­ták. 1944-ben 650 „zsidó fajú olasz állampolgárral” együtt a carpi pályaudvarról Auschwitzba szállították őket. Két nap múlva mintegy ötszázan lelték halálukat a gázkamrákban. Primo Levit nevétől meg­fosztották, bal karjába tetovált hatjegyű számon vették nyilvántartás­ba, „státusa” Häftling, azaz fogoly volt. Húsz hónapot töltött a pokol­ban. A 650-ből csak hárman tértek vissza a Soából. Fegyvernyugvás című regényét megfilmesítették.“ Ferrarában a zsidók már szintén a középkor óta jelen vannak. A zsidónegyed, a Ghetto főutcája, „ütőere” egybeesett a történelmi vá­rosmag északi részével, a Via Mazzini és a Via dei Sabbioni nyomvo­nalával. Az Este-család uralma alatt a zsidók szabadon gyakorolhatták vallásukat, építkezhettek, dolgozhattak. 1597 után Ferrara az egyházi állam hűbérbirtoka lett, bizonyos mértékig megváltozott helyzetük. Mivel a Ghetto területén túlra nem terjeszkedhettek 1624-1847 kö­zött, lakóépületeiket ráépítéssel bővítették. Zsinagógájukat 1485-ben szentelték fel, amely azóta is áll.22 23 A Ghetto területén a 19. századra ugyanúgy kialakult a polgári kényelem, mint a többi északi városban. Hosszú ideig a padovai egyetemre a zsidókat csak az orvosi fakultásra vehették fel, így a hitközség tagjai az iparos- és kereskedelmi céhek­hez tartoztak, valamint gyógyítással foglalkoztak. 22 LEVI, Primo: Ember ez? ; Fegyvemyugvás. Budapest, 1994. 23 DI FRANCESCO, Carla - BORELLA, Marco: Ferrara the Estense City. Ferrara, 1988. 228

Next

/
Oldalképek
Tartalom