A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
TANULMÁNYOK - SZIGETI JÁNOS: Itália páratlan világöröksége - Ravenna. Assisi. Sorrento
és John Mattheus szerint - valószínűleg nem állt kapcsolatban a császárnéval, de mindenképpen 5. századi építmény. 504-ből való a Sant' Apollinare Nuovo, a gót Theodorik (490- 526) udvari bazilikája. Egykori palotája tőszomszédságában emelkedett. Apszissal záródó háromhajós bazilika. Lenyügözőek a mozaikképek. Az északi falon, az árkádsor fölött, női szentek vonulnak az angyalok közt trónoló Mária felé, a déli oldalon pedig férfi szentek Krisztushoz. A Sant' Apollinare in Clause-1 Ursicinus püspök 534 és 538 között építette. Előtte áll egy egészalakos császárszobor alacsony piedesztálon. A szobor talpazatának felirata: Cesare August o imperatore. Fondatore del porto di Classe. Mindkét templom belsejében a bizánci mozaikmüvészet remekeit találjuk. E templomok mellé már campanilét (harangtomyot) is építettek. A kikötői, azaz Classe-i bazilika huszonnégy görög oszlopa széles talpazaton áll, fejezetük különlegesen faragott. Az apszismozaik a mennyei paradicsomot ábrázolja. Fákkal, virágokkal, madarakkal ékes zöld mezőben áll Szent Apollinaria, Ravenna első hittérítője és püspöke, akinek a tiszteletére emelték a bazilikát. A San Vitale-templom már a bizánci korszakban épült. Ravenna legismertebb műemléke 526-549 között létesült. Vele teljesen egykorú a konstantinápolyi Hagia Sophia. Centrális elrendezésű. Nyolcszögletes alaprajzzal épült, központi terét kupola fedi. Emporát (karzat) létesítettek, ahol a nők foglaltak helyet. Az osztott, tördelt terek e rendszerét a magasból szétáradó és a szinte elrejtőző nyílásokon át besurranó fény változó játéka szövi át, színezi és teszi sejtelmessé. A nyolcszög nyolc oldallapjának kívülről nyolcvájatos pilaszter (falpillér) felel meg, ezek tartják a kupolát és magas, ablakokkal áttört dobját. Központi terét kupola fedi. Az egész apszis csupa mozaik. A szentély északi és déli falán Justinianus császár és kísérete-, valamint Theodora császárné és kísérete-mozaikokat találunk. Felhasznált irodalom: KADAR Zoltán: Bizánci művészet. Budapest, 1987. MARABINI, Claudio: Italien. Die byzantinischen Mosaiken von Ravenna. Klassische Reiseziele. Herrsching. 1989. VANTAGGI, Roselia: Ravenna und seine Kunstschatze. Temi, 1987. 187
