A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
TANULMÁNYOK - VINCZE GÁBOR: A „kulák", a „reakciós” és a „kommunistázó” - Három vásárhelyi lelkipásztor meghurcolása az ötvenes évek elején
egyházközség nem rendelkezik a szükséges összes építőanyaggal, ráadásul „az ötéves terv beruházásainak hiánytalan végrehajtása érdekében, vagyis nemzetgazdasági szempontból nem engedhető meg, hogy igen fontos és nehezen beszerezhető, nagymennyiségű zárolt (használt vagy új) építési anyagok huzamos időn keresztül felhasználatlanul heverjenek”.31 A lelkész hiába föllebbezett március 21-én a VB építési osztályához, mert elutasították. A Lenin u. 10. sz. alatti épület lebontásából származó építési anyagot utóbb az egyik tszcs istállójának az építéséhez használták föl, annak ellenére, hogy azt a várossal kötött ingatlanátruházási szerződés értelmében kimondottan a templomépítés céljára kapták meg a várostól! Nem csak a fellebbezése volt eredménytelen, hanem abbéli törekvése is, hogy rábírja egyházi feletteseit: lépjenek közbe, próbálják jobb belátásra bírni a templom építésével kapcsolatosan Oláh Mihályt. Sem Péter János32 püspök, sem Bereczky Albert (a Konvent lelkészi elnöke) nem tettek semmit,33 bár leveleikben fűt-fát ígérgettek. Ráadásul 1952. május 9-én Serest magához hivatta Óvári, és ki akart csikarni belőle egy olyan értelmű nyilatkozatot, miszerint eláll a templomépítéstől. Amikor ezt megtagadta, megfenyegette, hogy „adófizetés elleni lázítás” vádjával eljárást indíttat ellene! Erre ugyan nem került sor, de amikor a lelkész 1952. június 9-én elküldött Péter Jánosnak egy meglehetősen keserű hangvételű, szemrehányó levelet,34 annak hamarosan meglett a negatív következménye. November 12-én ismét magához hívatta Óvári, és érzékeltette vele35, hogy a városban 31TtREL PHig. ir. 1014/1952. 32 „Szíves közbenjárásodat ismételten kérve” - búcsúzott el püspökétől egy 1952. március 21-i levelében a lelkipásztor. TtREL PH ig. ir. ad. 69/1952. 33 A kudarc annyira kínos lehetett, hogy beszélni sem lehetett róla: az 1952. nov. 5-i makói egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvében a Bakó László esperes beszédében erre utaló fél mondatot („fáj viszont, hogy Hódmezővásárhely- Tarján megkezdett templomépítésében elakadt”) utólag kihúzták. TtREL A Békés-Bánáti Református Egyházmegye közgyűlési iratai, sz. n. 34 Ld. az 5. sz. mellékletet. 33 Óvári munkamódszerét az egyik 1953-as jelentéséből ismerhetjük meg: „Magatartásomban a papokkal szemben soha nem felejtkezem meg \arróí\. hogy az 157
