A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

TANULMÁNYOK - VINCZE GÁBOR: A „kulák", a „reakciós” és a „kommunistázó” - Három vásárhelyi lelkipásztor meghurcolása az ötvenes évek elején

vont” lelkipásztorok száma a tiszántúli egyházkerületben harminc körül jár.1

A Révész Imre által emlegetett népbíróságok, illetve a népügyészségek hálózatát az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. sz. január 25-i rendelete alapján kezdték kiépíteni. Hivatalosan deklarált célja az volt, hogy „mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket”, de ki nem mondott célja volt az is, hogy az ítélkezést kivegyék a „politikailag megbízhatatlannak” tartott szakbíróságok kezéből. A rendelet alapján minden törvényszéki székhelyen öttagú bíróságot állították föl, de több helyen ún. kihelyezett tanács ítélkezett. A népbíróságokat a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front öt pártja (Független Kisgazda- és Polgári Párt, Polgári Demokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyar Kommunista Párt) és a

szakszervezetek által delegált hat laikus személy alkotta, valamint egy szakképzett tanácsvezető bíró, akinek szavazategyenlőségnél volt döntő szava. Ezzel azonban megteremtődött a lehetősége annak, hogy a népbíráskodás a pártpolitikai csatározások színterévé váljék."

Az 1944. október 8-án „fölszabadult” Hódmezővásárhelyen is fölállítottak egy népbíróságot, ám az - a helyi politikai pártok kibékíthetetlennek tűnő ellentétei miatt - nem kezdte meg a működését. Emiatt a megvádolt vásárhelyiek is a szegedi népbíróság elé kerültek. A lelkipásztorok közül kettőt állítottak - koholt vádakkal - az ottani népbíróság elé: Eperjesi Mihályt1 2 3 és Vásárhelyi (Zsarkó) Lajost.4 Míg azonban az előbbit fölmentették, utóbbira épp annyi

1 Egyháztörténeti források a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltárban a második világháború végén. Szerk. KORMOS László. (Tanulmányok és forrásközlés.) Debrecen, 1994. 238.

2 PALASIK Mária: A jogállam megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949. Budapest, 2000. 41-45.

3 MIKLÓS Péter: Népbírósági perek hódmezővásárhelyi lelkészek ellen (1947- 1949) = Vallás, politika, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok. Szeged, 2006.214-221.

4 Vásárhelyi Lajos 1944 előtt nem a városban szolgált, csak 1945-ben tért haza. A népbírósági peréről, illetve későbbi meghurcolásáról bővebben ld.

148