A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Egy papírgyár, amely soha nem üzemelt

Tóth János tárgyalásokat folytatott Michalik Károly papírgyári üzemvezetővel is, akinek Eljárás nemezelöképes cellulózatermék előállítására című szabadalmát 1941-ben engedélyezték:

„A találmány tárgya olyan eljárás, mely lehetővé teszi, hogy növények, nevezetesen: búza-, árpa-, rozs-, zab-, kukorica-, cirok-, rizs-, len-, kender-, nád-, sás-, napraforgóvirág- és általában szálas növények szalmájának keverékéből nemezelöképes, tehát papírgyártásra közvetlenül alkalmas cellulózát termeljünk ki. A találmány szerint a fenti anyagokat a tárolt helyiségből száraz állapotban véve 10-15 mm hosszúságra szecskázzuk vagy szártépjük. Az aprított növényszalma nyersanyag a forgófőzőbe kerül, az ott adagolt anyagot vízzel-, mész- tejjel-, vagy marónátronnal ismert módon telítjük. Hogy milyen feltáró folyadékot használjunk, az attól függ, hogy milyen cellulóza fajtát akarunk a fenti szalmafélékből kikészíteni. Ha vízzel vagy mésztejjel főzzük, az ún. szalmaanyagot (Strohstoff) és nem fehéríthető cellulózát, marónátronnal föltárva fehéríthető cellulózát, mint papírgyártási félnyersanyagot kapunk. A főzés a forgófőzőben 4-6 atm. gőznyomással 3-5 órán át történik. A föltárt anyagot görgölyözése, mosása, fehérítése és savval kezelése után másodszori mosásnak vetjük alá és csak azután foszlatjuk. Hogy a foszlatás milyen mérvű legyen, attól függ, hogy a terméket hogyan kívánjuk tovább értékesíteni. Ha az üzem csak cellulóza gyártására rendezkedik be, vagyis cellulózát eladásra állít elő, akkor a foszlatás más és más az őrlés, ha az üzem papírgyártással is foglalkozik.

Tekintettel arra a körülményre, hogy fenti szalmafélék más rost- képződésűek, mint a puhafafélék, az ún. nemezelő képesség váltakozó és így az azokból készült papiros szilárdsága is váltakozó. A szalmaanyagok keveréséből eredő hozam (Ausbeute) 33-48%-ot tesz ki. A papírgyártásnál az enyvezés sokkal gyengébb lehet.

A találmányt különösen az a felismerés jellemzi, hogy fenti szalmafélék csak bizonyos meghatározott keverékekben adnak jó szilárdságú és olcsó cellulózát. Hogy a keverék %-os aránya milyen, az egyrészt a felhasznált anyagok tennészete, másrészt a végtermék iránt állított követelmények döntik el. Előnyös, ha kiindulási anyagul az alábbi keverékek valamelyikét használjuk:

123