A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - SULYOK DÁVID: Alföld-e az Alföld? Első-e az első? - A Bakay-kút az első artézi kút az Alföldön?
SULYOK DÁVID ALFÖLD-E AZ ALFÖLD? ELSŐ-E AZ ELSŐ? A Bakay-kút az első artézi kút az Alföldön? Valahányszor elmentem a Magtár épülete melletti Bakay-kút előtt, jól esett olvasni medencéjének emléktáblájáról a közismert feliratot, mely szerint ez a kút az „Alföld első” artézi kútja. Nagyjából másfél éve jött a páli fordulatom a kút elsőségével kapcsolatban. Amikor is Vendl Aladár Geológia című könyvében az artézi kutak között a fővárosi (Alkotás utcai, városligeti és a margitszigeti), valamint a püspökladányi artézi kutak adatairól találtam leírást. Ettől kezdve egész más szemszögből kezdtem nézni a Bakay-kutat. Igyekeztem olyan alföldmeghatározásokra lelni, amelyek szerint valóban ez az első alföldi artézi kút. Sajnos nem találtam! Mindenekelőtt szögezzük le, hogy mi is az alföld! Alföldnek a fogalmával már az általános iskolában, kömyezetismereti órán találkoztunk. Akkor a tanár úr rámutatott Magyarország domborzati térképére, majd azt mondta, hogy „ez a nagy zöldség a nagy magyar Alföldet jelöli. A sötétzöld a folyók menti egykori ártereket, a világosabb zöld a 100 méternél magasabb térszíneket mutatja.” A Pesti-síkság csaknem egésze 100 méter fölé esik. A tengerszint feletti 100 méternél alacsonyabb területek jelenlegi és egykori árterek, többségük tökéletes síkság. A 100 méter fölé magasodó térszínek elsősorban a szél szállította lösz-, és a szél által áthalmozott homokterületek. „Az alföld 200 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság”. (Egyes meghatározások 300 méteres felső határt írnak az alföldre. Az Alföld legmagasabb pontjának a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hoportyó-hegyet szoktuk megadni, melynek legmagasabb csúcsa 184 m. Ezt a helyet az Alföldi Kéktúra útvonala is érinti.) A középiskolában az Alföldnek már két értelmezése került szóba: a szükebb értelemben vett Alföld és a tágabb értelemben vett Alföld. Míg az előbbi csak a Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt foglalja magába, addig az utóbbi már a Duna- és Dráva-menti területeket is felöleli. Tehát Alföldünk nem a Dunáig tart, a Mezőföld és a Dráva-menti 89
