A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BARACS RÓBERT: A reformáció Hódmezővásárhelyen

mondta ki, hogy a templomokból távolítsák el a képeket, így városunk nyíltan a reformáció zászlaja alá csatlakozhatott.13

így adhatta oda a török Petrovicsnak vidékünket szandzsákként, és megengedte, hogy a lakosság hit kérdésében szabadon határozzon, amely hogy megmeneküljön a pusztulástól, meghódolt a félholdnak. A nép eközben a reformációt ajándékként fogadta, amelyet Isten a török rabságban senyvedő lelkeknek vigasztalására küldött. A vásárhelyi plébános ilyen földesurak, eszmék, hírek behatása alól, a környéken működő híres reformátor személyiségek hatása alól nem vonhatta ki magát (Abádi Benedek, Szegedi Kis István).14

A reformációt elfogadó elődeink lelkiismereti szabadságukkal éltek, megtartották a régi egyház sok sajátosságát, a külföldi reformátorok tanai kiválasztásában egymást nem befolyásolták, legalábbis kényszerítő módon nem.15 A lakosság és a közpapok csatlakozása a reformációhoz csak úgy képzelhető el, hogy a hazai főpapság legalább egy része hajlandóságot mutatott az egyházi reformok iránt.16

Ezek alapján megállapítható, hogy a korabeli reformált egyház igen eklektikus képet mutathatott: reformált lelkészek, áttért községek, városok, nős és gyermekes papok, régi állapotban meghagyott szertartások (liturgia), prédikáció.

13 SZEREMLEI Sámuel i. m. 1. köt. 39.

14 Uo. 41.

15 Uo. 42.

16 Ezalatt nem a református vallást, hanem a katolikus vallás megtisztítását értették.

28