A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BARACS RÓBERT: A reformáció Hódmezővásárhelyen

Valószínű, hogy városunk már a mohácsi vész előtt a reformáció szerint újonnan volt szervezve.4 A papságtól és egyháztól való elfordulást az országgyűlési intézkedések is előmozdították.5 (A mohácsi vész a hazára és a katolikus egyházra nézve is drámai volt, hiszen Tömöri Pál kalocsai érsek és Csabalyi Ferenc Csanádi püspök is a csatatéren maradt.) A kettős királyság korszaka ugyanakkor nem kedvezett a reformációnak, hiszen Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János is meg akarta tisztítani az egyházat, ennek érdekében szigorú tilalmakat állítottak fel Luther és Zwingli tanai ellen, de ezeknek foganatot szerezni nem állt módjukban.6 Ebben az időben maga a pápa is a katolikusság és a reformáció kibékítésén munkálkodott, különösen annak tudatában, hogy a magyar püspökök erkölcsi romlása kirívó. „A lutheri tan megmételyezte az országot... A papok nyíltan megházasodnak, a búcsút és a szerzeteseket megvetik.”7 A reformációt segítő tényező volt, hogy Nádasdi Tamás - Vásárhely földesura - mellette foglalt állást. A reformáció szelleme ily módon gyorsan, nagy erővel, zaj nélkül áthatotta országszerte a lakosság lelkét.

A reformáció módját illetően a következő álláspont pontos képet ad: „az egyházat nem annyira a vándor prédikátorok, mint inkább épen a maga régibb papjai és gyülekezetei reformálták - a mint ez egyebütt is, ide értve a külföldi protestáns országokat, Erdélyt s főleg a szászok földjét is, általában végbe ment”.8 Vidékünkön és városunkban is így történt. A zavaros politikai helyzet is jelentős oka volt a reformáció terjedésének, hiszen a királyoknak nem volt már tekintélyük, a püspököknek pedig erkölcsi jogalapjuk, hiszen a veszedelemben magára hagyták a nyájat. A legközvetlenebb, s legnagyobb hatalmat pedig a földesurak gyakorolták, akik a jobbágy testének-lelkének urai voltak, könnyen semmibe vehették a törvényeket, és az egyházi visszaéléseket akár engedélyezhették is. Ilyen szerepben tündökölhettek a polgári és magas rangú méltóságok és tisztviselők is, akik

4 Szeremlei Sámuel mellett Sinay Miklós is ezen a véleményen van.

5 SZEREMLEI Sámuel i. m. 1. köt. 25.

6 Uo. 26.

7 Uo. 29.

8 Uo. 30.

26