A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
CSALÁDTÖRTÉNET - KORODY-PAKU ISTVÁN: Szüleim Vásárhely egészségügyében
WM «la, ggtevnt. hogy hibutfcssoit 8»%® i IUI 4f te%rwr hö 2?.-4a tolt 8 »%frfit,$ra38t.4?ali?,ss iat?4a «^bisuH ssztályes főor - ?est, i M&auMvfefefctlyi 'SrssMMt* fcgssic&M* Hr 4a a#«ih*Ug mfc&yto l»4i évi február hé 27.-»ki hitAiiyid o«Ul,v*s«t3 Martamé ma&áU U ** ht>®' * H«ovi»s*H dr,pajta Xsfcv4a m«4S f&srw & hí» tali «tfcttt 1941 4tí február !.' 22.- 4a l«t«tU. ««cáifepito* «t i#, hagy ár»!«*» J«t?4a o#*tó3^*a»»i? fS«rvos r4- *«4r* s Mr 4« :iaaib«t«g oertály éi&úkm, illőt?» átíátels am ss&kíság»«* s»rt a«»«satt fSortot «int a^bUett oaztálywi fdorvoa *üd% i* a fcfekár - hát fe$r 4» ««dftstog osztályát ír.PtóH 1st?ás ««stilyvtóatl flarfe# rtttír« & p&lyáasii feárslírehsz Gestalt oteéa &it <szm határ«*!'t stg^öróa s f«ihi?oa, ho^y iSrzs***** Imm 8 MöMég»« otasáflytótó taUmmln B a# áUtt * psictee* - Mi hi?<,**la 11 »»a^'dtae» M. ?8ns«küfly* i*j> ay«t 4Ä|f s*é!cli 84 - rást® hi?>;tsia'8 ná ki, &r,'.'-rk9 Zsilén 9**141; tmolS fSortot iU»te4ay«in*k atslvinvoritó r«a 8 18a ?^70* £wi,»*8sáái, határ&®t« agy íi»da%át a 8gg%, ifctetőo«fc & OS/.1941 äs,;5i^4ßi y%h»yarjtó&4 MieUs MfevUtitol beiktatás végott ki- «'•«* tósal, hagy «?. «aWftu&räX Sfesitatt jfgridtt&yv 47^/1941 polcán.n« alatt taifctrita. msrnfamMs, 1941 február 27. Xatevy it. pol^inmiter ...................................... »léül: . „ : .............. 11 «tilt ^Sji poIga. kledé. %\ Ez biztosan gyógyírként hatott a még folyamatban lévő amerikai visszatérés körüli huzavonára. A sok hivatalos esemény ismertetése után térjünk rá apám vásárhelyi életére. 1942-ben megismerkedett a 17 éves Korody Magdikéval, aki a vásárhelyi Református Leánygimnázium VII. osztályos tanulója volt. Megismerkedésük után nem sokkal apámat elvitték a háborúba katonának. Első híradása 1942. október 17-én érte el a jövendőbeli édesanyámat, Kiskunfélegyházáról. Az ottani menetszázadhoz került mint csapatorvos, és hadapródnak léptették elő. „Ha már nem találkozhatnánk, ami igen valószerü - úgy Isten vele kedves Magdika” - írja. A karpaszományos őrmester-orvos arra számított, hogy nehéz bevetés előtt áll. Szerencsére nem így történt, 213
