A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - SZENTI TIBOR: Hunyadi János vásárhelyi kapcsolata

A keleti falrész külső része a támfalmaradvánnyal (A szerző felvétele)

Vásárhelyen ekkor még nincs olyan hivatal vagy személy, aki a Hunyadiak itteni tartózkodásának krónikáját megírta volna. Az is lehetséges, hogy abban az időben, amikor a török alóli fölszabadító háborúk során a Thökölyvel szövetségben lévő krimi tatárok 1693-ban betörtek és fölégették városunk iratait - benne egész középkori történelmünket -, a Hunyadi-kor helyi forrásanyaga is elhamvadt.13

Szerencsére jóval több Hunyadi-dokumentum maradt a szomszédos Szegedről. Szeged monográfiájában olvashatjuk: „A vár - s ezen belül a palota és a vártemplom - utolsó gótikus emlékei Hunyadi János nevéhez és a Szilágyi család tagjaihoz fíízhetők.”14 Petrovics

SZEREMLEI Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története. 3. köt. 1907. 185.; „Valamint a lakóházak teljesen kifosztanak, úgy a városházánál és az egyháznál sem maradt meg semmi érték és semmi ingóság. Megsemmisült minden irat és minden felszerelés...”

14 PETROVICS István: Az egységesülés útján, 1242-kb. 1440 = Szeged története. 1. köt. Szerk. KRISTÓ Gyula. Szeged, 1983. 367. (A 429. oldalon így ismétli: „A vár külső képe Hunyadi János idejéhez köthető, gótikus jellegű továbbépítések után [...] már kevéssé változott.”)

18