A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: „Nem érdemes termelni, mert úgyis elvöszik”. Beszolgáltatás 1945 és 1956 között
hogy a tarlóhántást a behordást követő 18 napon belül kell elvégezni, és a feljelentettek ezen belül voltak. Majd így folytatta: „Ha a minisztertanács hoz egy határozatot, evvel szemben a bíróság a kuláknak nem adhat igazat”. Központi előírás szerint a megalakítandó elszámoltató bizottságnak 216 q kenyérgabonát, 518 q árpát, 152 q zabot, 6110 q kukoricát és 85 q burgonyát kellett a kulákoktól begyűjteni. A tanácselnöki utasítás szerint „a kulákokkal az elszámoltatás során úgy kell beszélni, mint az ellenséggel”, mert azok felhasználnak minden lehetőséget, hogy kibújjanak a teljesítés alól. 1951 Februárban az MDP II. kongresszusán Rákosi Sztálint idézte: „...a szovjet hatalom nem támaszkodhat sokáig két különböző alapra: ha nem oldjuk meg hamarosan a kérdést, visszatérünk a kapitalizmusba”. Kiemelte az átszervezés türelmes, meggyőzésen alapuló vitelét, amely ellentétben volt a példaként felhozott túrkevei esettel, „ahol helytelen volt egy-egy személyt 15-ször 20-szor felkeresni a gyors siker érdekében. Hagyni kell őket gondolkodni néhány hónapig” - mondotta. Mindezek után minden eddiginél súlyosabb beszolgáltatási kötelezettségeket írtak elő. A beszolgáltatás alól mentesülők (csak földadót fizetők) birtokhatárát 5 holdról 1 holdra csökkentették. A 800 négyszögöl alatti földterülettel rendelkező gazdaságokat tejbeadási kötelezettség mellett baromfibeadási kötelezettség is terhelte. Viszont a már alig-alig áttekinthető különleges kötelezettségeket (kulákok mezőgazdaság-fejlesztési járuléka, sertés-, bor-, zsírbeadás) eltörölték. A beszolgáltatás legkevésbé az 50 holdasokat, a legsúlyosabban az 5-15 holdon gazdálkodókat érintette, terheik közel háromszorosára emelkedtek. A beadási kötelezettséget birtoktípusonként és azon belül aranykoronánként szabták meg. 174
