A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: „Nem érdemes termelni, mert úgyis elvöszik”. Beszolgáltatás 1945 és 1956 között

jelent, nem jelenthet „áldozatot” annak a termelői rétegnek, amelynek fejadagja magasabb, mint a gyári munkásoké, akik tudvalévőén nagy áldozatokat hoznak nap mint nap az ország újjáépítéséért. Különben is a parasztok érdekeit védőhálóval veszi körül a kormányzat, amelyet az évente csökkenő beadási kötelezettség előírásai bizonyítanak.

Búza beszolgáltatási kötelezettség alakulása

Földterület

1946

1947

1948

5 kh

541300

8 kh

914

640

672

10 kh

1.163

1.040

1.080

15 kh

1.788

1.900

2.160

20 kh

2.407

2.900

3.600

25 kh

4.053

4.000

4.800

50 kh

8.893

10.250

12.000

Az 1947-es nagy aszály miatti terméskiesés pótlására bevezetett pótbeszolgáltatásért a kormány egyértelműen a kulákságot tette felelőssé. Bűnükként rótta fel, hogy rejtegetik a terményeket, így a kisparasztok vállára rakatják a terheket. Megindult a harc a kulákok ellen. „Nincs! Nem is lehet olyan község, ahol nem lennének kulákok” - írta a Szabad Nép 1948. szeptember 30-ai száma. Rajk László belügyminiszter pártmegbízatásként feladatul kapta a falusi reakció eltávolításának kidolgozását.

A 9000/1948. számú kormányrendelet szerint a helyi földbérlő bizottság 25 kh, illetve egybe számolt bérletek és a saját föld együttesen 40 kh feletti részét előhaszonbérleti jog alapján másnak adhatta. Ezzel a rendelettel megszüntették a kulákbérleteket. Az így szétosztásra kerülő bérletekkel együtt juttatott terület összesen nem haladhatta meg a 10 holdat.

A novemberben kiadott rendelet a zsírbeszolgáltatás esetén a ku- lákhatárt 25 holdban, vagy 250 aranykorona értékű földben szabta meg. A kulákok zsírbeszolgáltatási kötelezettsége: 25-30 kh vagy 250 aranykorona érték esetében a beszolgáltatandó zsír mennyisége 20 kg, 30^40 kh vagy 250 aranykorona esetében 27 kg, 40-50 kh vagy 250 aranykorona esetében 34 kg, 50-60 kh vagy 250 aranykorona érték

160