A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: „Nem érdemes termelni, mert úgyis elvöszik”. Beszolgáltatás 1945 és 1956 között

forgónak, 13 kg sertéshúsnak. Indokolt esetben „könnyítésként” levonták a szántó 30%-át meghaladó, más művelési ágak utáni kötelezettséget abban az esetben, ha a szántó 25%-án felüli területen beszol- gáltatási kötelezettség alá nem eső növényt termelt.

A termelők szabadpiacra való kijutása az érvényben lévő törvények miatt lehetetlen volt. Kenyérgabonából, napraforgóból szükségletükön (1-6 éves korú gyermekek esetében 160 kg, 6 év feletti személyek esetében 220 kg) és a vetőmagon kívüli (110 kg kh-nként) „teljes feleslegüket” kötelesek voltak beszolgáltatni az államnak. Azokra a gazdákra, akik 25 kh feletti, vagy 250 aranykorona értéket meghaladó földterületen gazdálkodtak, a 106.720/1948. KH rendelet extra beszolgáltatásként sertészsír beadását írta elő. Ennek mértéke a következőképpen alakult:

Földterület (kh)

Szorzószám

25-30

20

30-40

27

40-50

34

50-60

41

60-70

48

70-80

55

80-90

62

90-100

69

100-110

76

110-120

83

120 felett

90

A 1948-as beszolgáltatási rendszerben új elemként jelentkezett a minőségi kalkulálás, amely a 15 kh hold alatti, legjobb minőségű földeken való gazdálkodókra vonatkozott. 15 kh feletti gazdálkodók esetében a felfelé és lefelé ható mozgások kiegyenlítődtek, mert egy-egy termelőnél a tehernövekedés ugyanannyit jelentett, mint a tehercsökkenésként figyelembe vett földminőség.

Rákosi Mátyás 1948 áprilisában Sárospatakon tartott beszédében kijelölte a szövetkezetté való átalakulás útját, szigorúan az önkéntesség elve alapján. Hangsúlyozta: csak ott alakuljanak szövetkezetek, ahol megfelelő szakemberek is vannak.

158