A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)
ADATTÁR - KONCZ SÁNDOR: 150 éves a külterületi iskoláztatás Hódmezővásárhelyen A tanyai iskolaépületek első száz évének vázlata
KONCZ SÁNDOR 150 ÉVES A KÜLTERÜLETI ISKOLÁZTATÁS HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A tanyai iskolaépületek első száz évének vázlata Az 1850-es évek elejéről elmondhatjuk, hogy tanyai iskolák még nem voltak Vásárhely határában. A kormány ugyan adott ki népiskolai rendeletet, de a tanyai iskoláztatás ügye ennek ellenére is csak igen lassan és alig számottevően fejlődött.1 1853-ban a város határában magántanítók még nem voltak, és későbbi iratok alapján arra következtethetünk, hogy egyházi tanítók sem lehettek, községi tanítók szintén nem voltak. Bár ugyanezen év végén a megyefőnöknek az iskoláztatás ügyének fejlesztésére vonatkozó rendelete a tanyai iskolákat is említette, de arra vonatkozólag nincs adat, hogy akár csak ideiglenes épületben léteztek volna ilyen iskolák Vásárhelyen. Néhány hét múlva újabb megyei rendelet alapján bizottság alakult, amelynek feladata volt tervet készíteni a tanyai iskolák állításához. Pozitívumként kiemelendő, hogy a rendelet hangsúlyozta a helyi viszonyok figyelembe vételét: a felállítandó iskolákat úgy kell elhelyezni, hogy a tanyai gyerekek iskolába járása nagy nehézséggel ne járjon. Két év múlva még azt jelentették Vásárhelyről a helytartótanácshoz, hogy nincs tanyai iskolája a városnak. Ezt a főszolgabíró cáfolta, kijelentve, hogy tanyai iskolájuk három van, éppen felállították azokat.2 Ezzel egybehangzik Szeremlei Sámuelnek, a város jeles monográfusá- nak írása: 1855-ben a város a rárósi és az erzsébeti úton, valamint a mártélyi oldalon iskolát létesített, amelyeket tanítóval is ellátott, de további felügyeletüket az egyházra bízta. A református egyház vállalkozott iskolafelügyeletre. E három iskola lokalizálása további kutatás feladata. Valószínűsíthető, hogy a rárósi úton említett iskola a rárósi útfelet tág értelemben jelenti és tulajdonképpen a szőrháti iskoláról van szó, mert megbízható adatok vannak arról, hogy 1860-tól a szőrháti iskola folyamatosan fennállt, sőt 1858-ban is volt 1 SZEREMLEI Sámuel: A hódmezővásárhelyi református egyház története. Hódmezővásárhely, 1927. (A továbbiakban: Szeremlei 1927.) 342-355. 2 SZEREMLEI Sámuel: A hódmezővásárhelyi református egyház története II. Hódmezővásárhely, 1938. (A továbbiakban: Szeremlei 1938.) 161-162.; Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL), Hódmezővásárhely Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Tü. jkv.), 105/1853., 938/1853., 970/1853.; ZSILINSZKY Mihály: Csongrád vármegye története I—III. Budapest, 1897-1900. (a továbbiakban: Zsilinszky 1900. III.) 372. 177
