A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: „Letörtük a burzsoát” Ügyészségi vádindítvány a Tanácsköztársaság hódmezővásárhelyi vezetői és közegei ellen

Hódmezővásárhely, 1919 április 25. Pintek VÁSÁRHELYI Ar8 U° n,lér' 1 4vf"l»am 21 !!4m­VÖRÖS U a hódmezővásárhelyi szocialista párt hivatalos délutáni hírlapja SZERKESZTŐSE« : IV., Szintantal utca 7. az. KIADÓHIVATAL: PArttltkirság, IV., Ko-auth-tár, Takarékpénztár épülete. TELEFONSZAM: 22 ILA« PKOLCTÁIIJál A BSTEStn. JETEK! ELŐFIZETÉSI ÁRAK: negyedévre 24 korona, félévre 48 korona, egész évre 96 korona. MEGJELENIK hétfő kivételével délutén 3 érakor Dp pja nno A hadügyi népbiztos m eghagyia, hogy egyéni toborzásoktól mindenkitartózkod- ■L Cll jeij, mert toborzásra csak a hadügyi népbiztosség megbízottjai jogosultak. Kun Béla, hadügyi népbiztos. Hódmezővásárhely népéhez! Történelmi pillanatokat él át Magyarország népo; mo9t, a jelen napokban dől el, hogy megtudjuk-o tar­tani az 1918 október 31-iki és az 1919 március 22-iki forradalom vívmányait. Ha összetartunk, ha bí­zunk saját magunk erejé­ben, ha bízunk vezéreink­ben, ha minden áldozatra készek vagyunk, akkor Í yőzünk, akkor mienk a övő; de ha nem tartunk össze, ha széthúzunk, ha mindenki a saját maga akarata után megy, akkor... akkor veszve vagyunk. Akkor újra jön a régi rendszer, altkor újra jön a kancsuka, o börtön s a leg­rettenetesebb elnyomatás fog reánk bekövetkezni. Hódmezővásárhely népo! Mi ezt nem akarjuk, mi szabadok akarunk lenni, mi küzdő harcosai akarunk lenni továbbra is az élet­nek, de azt megköveteljük, hogy a teljes emberi egyen­lőség, amelyet már kivív­tunk, fentmaradjon. Megköveteljük és az éle­tünket kötjük hozzá, hogy a nagy magán vagyon, a nagy tőke, amely minden bajunknak, minden szen­vedéseinknek az egyedüli okozója volt: végképp meg­semmisüljön ! Nem bántjuk a kisbirto- kot, nem bántjuk a kisipart, nem bánb'uk a kiskereske­dőket, a két keze munkája után élő embereknek nyug­tot hagyunk, sőt mi több, a segítségükre sietünk ; de azt joggal elvárjuk a kis- vagyonuaktól, hogy őzen nagy és nemes küzdelmünk­ben a segítségünkre legyo- nek. Mert mi a jelen nagy harcot nemcsak magunk­ért, nemcsak a mi gyerme­keinkért vívjuk meg, ha­nem 5 órettök is, az ő gyer­mekeikért is szenvedünk. A régi rendszer minden nyomorúságát, minden szen­vedését ők is épp úgy érezték; ők is épp úgy tudják, mint mi! Tudják, hogy mit jelent a mull és mit jelent a jelen. Tudják azt ők is, hogy a jelen keserves pillanatokat nem mi — szocialisták — idéztük elő, hanem a régi rendszer hagyta reánk örök­ségképpen . . . Tudnia kell azt minden­kinek, ha a nemzetközi szocializmus a mai nagy időket győzclmoson áttudja élni, akkor jön a boldog­ság, a megöl égedettség, de ha ezen nagy küzdelmet épp az emberiség nemtö­rődömsége, kishitűsége mi­att elveszítjük, akkor a ma sárba tiport burzsoázia ha­lottaiból feltámad s kez­dődik újra a régi rendszer minden szenvedése ; akkor kezdődik újra a kálvária. Legelső sorban is Hód­mezővásárhely kisemberei­hez szólok. Felszólítom a kisbirtokosságot, hogy a jelen nagy időkben ne hagy­ja magát félrevezetni, gon­doljon a múltra, a sok szen­vedésre, a sok megalázta­tásra ! Gondoljon arra, hogy amig ő kora reggeltől késő estig dolgozott, izzadt, hogy maga és családja számára megkeresse a kenyeret, ad­dig a nagy urak, a grófok, a bárók jólétben óitok, dus- kálkodtak a földi javakban, szeretőket tartottak s az el­pazarolt aranyakat épp úgy velük is — mint velünk — megfizettették a nagy adóban . .. A múltban minden bai, minden teher a kisemberek és a munkásság vállain volt; mi éreztük csak iga­zán, hogy' mi az élet, mi tudjuk csak, hogy mit je­lent az, ha valaki egy pár forintocskát meg tudott ta­karítani, félre tudott tenni. Ahhoz a félretett pénzhez vagy kisvagyonhoz a kis­emberek gyöngyös verej­téke tapad . .. Azt mi nőm vesszük el sokasom ! Legyetek nyu­godtak, jöjjetek hozzánk, küzdjük meg együtt az újabb nagy harcot s kéz a kézben: lepjük át a szebb, a boldogabb élet dicső ka- át íagam előtt látom azo­kat a megelégedett, boldog arcokat, umolyot a mi jö­vőnk fog elővarázsolni. — Akkor nem lesz tüdővósz, akkor nem lesz satnyaság, hanem lesz mindenkinek piros arca, tőle hombárja, tele speize s boldog mo- solyu, megelégedett arcú emberek fognak az utcá­kon járkálni. . . Hódmezővásárhely népe ! A jelen nagy időkben gon­dolkozzatok ! Mi tudjuk azt, hogy a kisembereket akarják egyes bitang alakok újra mi elle­nünk — prolotárok ellen — felhasználni. De bízunk a kisemberek józanságában, ítélőképességében s bízunk abban, hogy azok a gazok, akik ina tHíonünk izgatnak, nem fognak eredményt el­érni ! Kisemberek! Megfontol­tan cselekedjetek! Mi pro­letárok, készek vagyunk az életünket feláldozni a szobb jövőért; de az élethez való jogunkat nem, nem, soha nem engedjük megsemmi­síteni . .. Mi készen állunk a nagy harcra, készen állunk az újabb áldozatokra, do a már kivívott jogainkat tönkre­tenni nem engedjük — soha 1 Tudjuk nagyon jól, hogy a Nép ollonségo logelso- sorba nem a megszálló csapatokban van, hanem a közöttünk élő nagyurakban. Tudjuk azt, hogy a meg­szálló csapatok emberei is épp olyan szeroncsótlenek, mint mi vagyunk; őket nem is, mint ellenséget, ha­nem, mint szenvedőket fo- fogadjuk. Hanem azokra a bitangokra, akik a Nép akarata ellenére mernek cselekedni:— irgalmatlanul lesújtunk .. . Ha ők előidézik a nagy harcot, mi állj uk/Fanatikus hittol, szont meggyőződés­sel tartunk ki a testvéries­séget, a teljes emberi egyen­lőséget jelentő vörös lobogó mellett... Jegyezze meg magának mindenki, hogy a jelen nagy napokban az alábbi két sorhoz tartjuk magun­kat : .Hol dúsan irat a halál. Olt kitárt mellel kQid a proletár. . .* Gazok! Ehhez tartsátok magatokat... Éljon a magyar Tanács- köztársaság ! Éljen a Népuralom! Éljen a Népek szövet­sége . .. Ifj. Kuruc» János. Egy forradalmi hevületű vezércikk Kurucz János tollából

Next

/
Oldalképek
Tartalom