A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: „Letörtük a burzsoát” Ügyészségi vádindítvány a Tanácsköztársaság hódmezővásárhelyi vezetői és közegei ellen

vezetőt, egy hét múltán azonban valamennyit hazabocsátották, miután az ellenük beadott vádakat a katonai parancsnokság alaptalannak találta. A város területéről ugyan több személyt internáltak, az ország gazdasági kifosztásával egyenértékű rekvirálásokkal elfoglalt, biztonságuk érdekében egyébként is szigorú rendészeti intézkedéseket foganatosított megszállók érdektelensége miatt - miközben az ország meg nem szállt részeiből tiszti különítmények vérengzéseiről érkeztek hírek - itt az exponált munkásvezetők is viszonylagos biztonságban érezhették magukat. A felelősségre vonásra, az első indulatok mérséklődésével és már törvényes, de elfogultságtól nem mentes keretek között, a románok kivonulása után került sor.

Letartóztatások és vádemelés

A békekonferencia döntése nyomán a románok 1920. március 2-án véglegesen távoztak a városból, s rögtön utánuk bevonult a Nemzeti Hadsereg. Posztós Sándornak a leánya által összeállított visszaemlékezésében olvasható, hogy „megkezdődött a tömeges zaklatás, üldöztetés, a házkutatások sorozata. A bevonulás első napján első dolguk volt az összes munkásvezetőket, a párt vezetőségi tagjait, az összes szakszervezetek vezetőit, sőt sima tagokat is letartóztatni, akik itthon voltak”. A leírás szerint mintegy százan kerültek a városháza fogdájába. „A többi elvtársakkal együtt megaláztak bennünket oly módon, hogy a városháza fogdáit a sok piszoktól, az előzőleg megkínzott proletár testvéreink vérétől (akik között én is ott voltam), ürülékétől minden szerszám és edény adása nélkül 10 körmünkkel és ruhadarabjainkkal kellett kitakarítani.6 A dicső nemzeti hadsereg vezérkari (?) tisztjei, a fehérterror zsoldosai (...) a városháza emeleti folyosójának

6 A Tiszán átkelt Vörös Hadsereg elől a románok 1919. július 20-án sietve kivonultak, majd - látván az offenzíva kifulladását - másnap este nagy erőkkel, ágyú- és gépfegyvertűzzel visszatértek. Több tucat, jobbára vagyontalan lakost fogtak össze, állítólag azért, mert a román katonaságra fegyvert fogtak, vagy mert kommunisták voltak. A városháza fogdájába hurcolt foglyokat kegyetlenül bántalmazták, majd 25-én egy Kutasi útféli tanyába kihajtva 56 embert agyonlőttek. CSML HL Hódmezővásárhely Város Tanácsának ir. (a továbbiakban: Tan. ir.) II. 30/1920.

65