A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)
TANULMÁNYOK - SZENTI TIBOR: Az arzénes gyilkossági per
s a méreg által való ölés megélhetési eszköz, napi foglalkozás és a becsületes munkálkodás helyett életczél. Egyik ember játékot üz a másik életével s ennek a játéknak eredménye halál, jutalma a nyomorult nehány forint, ritkán nehány száz”.12 * Ezután Csordás Nagy Jánosné meggyilkolásának tárgyalása következett. Lányát, Csordás Lidit kérdezi az elnök: „Miként pusztították el maguk az édes anyját? Vádlott: Elmondja, hogy Szalai Jáger Mári rábeszélte, hogy ha édes anyja beteg lesz, menjen el ő hozzá, ő elment, Jáger port adott, ő azt beadta neki, az édes anyja rosszul is lett, ekkor Szappanos orvost hívta el, aki jeget rendelt... Elnök: Hát ha nem volt terhére az édes anyja, miért pusztította el? Vádlott: Hát kérem a szegénység is...”.12 Szinte refrénként tér vissza a szegénység, az elnyomorodás. „Hányódtam, vetődtem, nyomorogtam a más házán, oszt’ úgy jött az a gondolat”, hogy megmérgezi az anyját. Miután Jáger Mári méregporát gátlástalanul beadta, az anyja egy hétre rá kiszenvedett. „Elnök: Ráállott maga rögtön a Jáger Mári szavaira, hogy menjen el hozzá méregért? Vádlott: Ráállottam, csak beszélgettünk. Elnök: Valami jutalmat kötött ki Jáger Mari? Vádlott: Három forintot kért a porért anyám halála után.”14 Csordás Lidi ezután csak akkor hajlandó tovább vallani, ha az elnök zárt tárgyalást rendel el. Ekkor „előadja, hogy Jáger Márihoz méregért sokan jártak, egyízben az az asztalosné 100 forintot tett le Jáger Mári elé az asztalra. Én Jáger Márinál laktam az ipámmal, Hódi Ferenczczel, s ott vettem észre, hogy van valami viszony közöttük, valami szerelmi viszony, mert az ipám sokszor ajándékozott neki kukoriczát, búzát, és pénzt. Mikor azután terhére lett az öreg Hódi Ferencz, engem kezdett biztatni, hogy adjak be neki mérget. S adtunk is be neki port apránként, mitől elpusztult az ipám, lassan elhervadva... Engem még az anyám elmérgezése előtt kért Szappanos Juczi, hogy hozzak Jáger Máritól a férje, Bán Ferencz részére mérget. Én mondtam neki akkor is, hogy hisz az ura jó ember, minek akarja elpusztítani, ő azonban egyre küldött a méregért, miután én három forintért hoztam is. Elnök: 12 13 14 Uo. 1897. 10: 1. Uo. 1897. 10: 2. Uo. 40