A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - KR1STÓ MÁRIA: Hódmezővásárhelyi felekezeti arányok 1828 és 1890 között

dúlt. Ezt a következő táblázat is megerősíti. A zsidók helyzete II. József halála után teljesen kilátástalannak tűnt; minden addig meglévő joguk megszűnt. Még 1790-ben felszólaltak ügyüket képviselve az országgyűlésen. E felszólalás következményeképp megengedték számukra a hitközösség létrejöttét, ám 1808-ban - a Helytartótanács rendeleté alapján - kereskedelmi tevékenységük körét leszűkítették. Ennek ellenére számuk növekedésnek indult. Ez a tény okozta a városi tanácsnak 1828-ban hozott határozatát, amely újabb letelepedni vágyó zsidók kérésének elutasítását tartalmazta.12 Temetőjük, templomuk sem volt; a hatóságok tehát nem kívánták elismerni az izraelita hitközösséget.

Fényes Elek 1839-es statisztikája szerint13 nincs döntő számarányi eltolódás az 1828-as adatokhoz képest:

összlakosság

róm. kát.

reform.

evang.

g. nem egy.

zsidó

29.507 fő

6570 fő

21.313 fő

538 fő

1038 fő

50 fő

100%

22,2%

72,2%

1,8%

3,5%

0,2%

Minden közösségben jelentős mértékű növekedés következett be. A római katolikusoknál 6261-ről 6570-re, a reformátusok esetében 19.111 főről 21.313 főre növekedett a hívek száma. A zsidó hitközösség tagjainak száma 32-ről 50 főre nőtt. A zsidókat a hatóságok kénytelenek voltak elismerni - számuknál fogva -, s egyben egy katona kiállítására kötelezték őket.14 A hívek számának növekedését bizonyítja az a tény is, hogy az 1839-ben vásárolt Kecskeméti-féle ház isten- tiszteleti célra szűknek bizonyult, ezért 1844-ben engedélyt kértek és kaptak új épület felhúzására.15 A görög nem egyesültek száma is óriási növekedést mutatott az 1828-as adatokhoz képest. A 762 főből álló közösség 1038 főre duzzadt 11 év alatt. Ennek egyetlen oka kiváltságos helyzetük lehetett. A görög kereskedők ugyanis mindig jó hasznot

12 SILBERSTEIN: i. m. 14-16.

13 FÉNYES Elek: Magyar országnak, ’s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Pest, 1839. IV. köt. 168.

14 SILBERSTEIN: i. m. 14-16.

15 Uo.

23