A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: A hódmezővásárhelyi artézi kutak története
újabb artézi kút fúrására tett javaslatot, melyet a sajtó örömmel üdvözölt és nem az egészségi helyzet, hanem a közerkölcs megjavulását remélte. „Azon anyagi és háztartási hátrányon kívül, hogy a szolgák órákig elácsorognak ott, fajtalan és mosdatlan beszédet űzve sokkal nagyobb erkölcsi veszedelem, hogy a duhajkodó, szemtelen had beszédét a főgimnázium tanulói, mikor az óra kitellett percekig ott hallgatják.”27 Az augusztusi közgyűlés - anyagi fedezet hiányában - Zsigmondy Béla artézi kút fúrására beadott ajánlatát „kedvezőbb időkre várva félretette”. A második hódmezővásárhelyi artézi kút fúrásának története Nagy András János és felesége, Mucsi Mária (kiket Károlyi uraság is igen tisztelt és sűrűn látogatott) - látva a város szűkös pénzügyi lehetőségeit - 30 ezer forintos alapítványt tett, melyet a következőképpen indokoltak: „házat akartunk venni vásárhelyi fiatalok számára taníttatás céljából Budapesten. De hát nagyon sok már a tanult ember. Sok az úr, aki hivatalból akar megélni, hát úgy gondoltuk, hogy egy bővizű ártézi kutat fúratunk inkább a városnak. A kút költségét mi viseljük”. Nagy András Jánosnak ezen állítólagos kijelentése eljutott Mikszáth Kálmán fülébe is, kinek annyira megtetszett, hogy egy nagyszerű anekdotát kerekített belőle, s írása megjelent a Vasárnapi Újságban, nagy vihart kavarva mind a fővárosban, mind Hódmezővásárhelyen. 1883. április 5-én délelőtt 10-11 óra között jelölte ki a Kútügyi Bizottság az Üjtemplom előtt a készülő kútnak a helyét, melynek fúrásával Zsigmondy Bélát bízták meg, aki a szerződés szerint 200 méterre, de bő forrás reményében 250 méterre volt köteles lefúrni. Az is kiköttetett, hogy ha a kút vízbősége 24 óra alatt 100.000 liter fölött lesz, minden plusz liter után 1 osztrák értékű forint tiszteletdíj illeti meg Zsigmondyt. A fúrólyukat az Üjtemplom és a Nepomuki Szt. János-szobor közti téren, a szobor talpazatától délnyugatra eső felület közepétől 12,5 méterre, a Kániczer-ház sarkától 30,32 méterre, az Újtemplom keleti sarkától 46,03 méterre, a Blau Kávéháznak (ma Péczely Attila Zeneiskola) a Csalogány utcára szögellő sarkától 30,39 méterre eső ponton jelölték ki. A fúrótorony ácsolási és felállítási munkái után megkezdődött a kút fúrása. 1883. április 24-én a talajvíz elzárására szánt 390 mm átmérőjű fúrócső 20,4 m mélységig hatolt le. Ezt követte munkaszünet nélkül a második 315 mm-es csőrakat, mely 1883. szeptember 15-én akadálytalanul érte el a 211,81 m mélységet. Itt a vízszint - mely a munka megkezdésekor 3,50 m-re volt a 27 Uo. 1882.jan.22. 233
