A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: A hódmezővásárhelyi artézi kutak története
tartozik, mivel Hódmezővásárhely is a Tiszántúli Tekintetes Kerületi Tábla bírói hatóságának a területén fekszik”. 1866. december 5-én sor került a megegyezésre, mely szerint:- az alperes község kötelezi magát 5562 forint 20 krajcárt legkésőbb 1867. november 11-ig Bürgermeister Antalnak külön végrehajtás terhe mellett megfizetni. A vállalkozó köteles részletfizetést elfogadni.- Bürgermeister Antal lemond a pörből származó minden egyéb igényéről (kamatokról). A per költségeit mindkét fél viselni tartozik. Miután a város kifizette a kútmester követelését, ezzel az első artézi kút fúrásának „első felvonása” lejátszódott. Hét év elteltével, az 1873. július 19-ei közgyűlésen Bélák János főmérnök az első artézi kút sikertelen fúrásának okairól és körülményeiről számolt be. A tisztánlátás érdekében a város Zsigmondy Vilmost e tárgyban „jelentés- tételre” kérte fel. Zsigmondy előadásában részletesen kitért arra, hogy azok a feltételek, melyek egy artézi kút előállításához szükségesek, itt sehol sem hiányoznak, vagyis az Alföld nagy medencéjében artézi kutak mindenütt állíthatók, mert „... a nagy magyar medencének széleit szegélyező congéria réteg egy nagy tóból, vagyis inkább édesvízi tengerből ered, mely a tenger fenekét, valamint annak széleit borította. E vízhatlan tályogréteg alatt egy nagyszerű földalatti víztartónak kellett keletkezni, melybe a congéria által, a medence szélein észlelhető ceritium és lajtha mészbe úgyszintén trachyt és egyéb eruftív kőzetek tufljaiban beszivárgó víz került...”.15 Elmondta azt is, hogy miután még az Alföldön kevés helyen fúrtak artézi kutat s azokat sem a kellő mélységig, ezért az abszolút mélység még csak megközelítőleg sem állapítható meg. Alcsúton és egyebütt nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a Hódmezővásárhelyen fúrandó kút mélysége legalább 150 öl kell, hogy legyen. A félbemaradt artézi kútról az volt a véleménye, hogy „... eltévesztette a hatóság a célt, midőn felszökő kutat akarván készíttetni s annak fúratását 67 ölnél beszüntette, lévén annak legkisebb mélysége 180 öl. Ha pedig nem felszökő kutat akart készíttetni, akkor meg kellett volna állni 40 vagy 47 öl mélységnél. Itt már jó és bő vízre akadtak, melyet szivaty- tyúk által a felszínre lehetett volna húzatni. Ami pedig azon kérdést illeti, hogy mi a teendő a kúttal, erre a véleményem az, hogy a csövek semmi esetre ki nem veendők, hanem a fúrás folytatandó. A kút mélysége 67 öl lévén, fúrása addig folytatandó a negyedkori rétegben, míg a 84 ölet el nem éri. Valószínűleg e mélységben a jó ivóvíz. Ha nem lesz jó víz a congéria rétegei 15 Uo. 228
