A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)
ADATTÁR - KONCZ SÁNDOR: 150 éves a külterületi iskoláztatás Hódmezővásárhelyen A tanyai iskolaépületek első száz évének vázlata
elfogadta, majd 1903. május 25-én a VKM is jóváhagyta, és az iskolák átvételét 1903. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal kimondta.44 A szerződés szerint a város 26 iskoláját adta át az államnak, amelyből 20 saját és 6 bérépületben volt elhelyezve. A város kötelezte magát, hogy 80 gyerek számára min. 800 négyszögöl területen min. 3,8 m magasságú, a törvényes követelményeknek megfelelő tanítói lakással és szükséges mellékhelyiségekkel a saját költségén annyi tantermet állít elő most és a jövőben, amennyi a tankötelesek befogadására szükséges. Az átalakított iskolaépületek helyébe, ha azok használhatatlanná váltak, köteles lett a város a törvényes követelményeknek megfelelő iskolaépületet emeltetni. Kötelezte magát a város, hogy a bérépületben elhelyezett iskolák bérletéről saját költségén gondoskodik, vagy ezek helyett saját költségén megfelelő új épületet emeltet. A város kötelessége lett a bérhelyiségek, valamint az állandó és az ezután építendő összes iskolaépületek és mellékhelyiségek, kutak, kerítések állandó jó karban tartása, és évenként egyszer (a nagy szünidőben) teljes és alapos ki- meszeltetése, kitisztogattatása. Köteles lett a város a külterületi állami elemi népiskolák fenntartásához - az 5%-os iskolai pótadó megváltása és állandó évi járulék fejében - a közoktatásügyi tárca javára 10.000 korona évi járulékot félévi részletekben fizetni, késedelem esetén 6%-os kamatot fizetni. Az iskolaállításban, iskolafenntartásban a városnak tehát továbbra is komoly részt kellett vállalni, de egyéb szempontból tekintve a vásárhelyi tanyai iskolák harmadik korszaka 1903. augusztus 31-el lezárult. Az 1903. szeptembertől 1950 őszéig terjedő időszak nagyon látványosan indult. Ez a korszak már az állami időszaka a tanyai iskoláknak, az iskolaépületek szempontjából minden az állami elvárás szerint zajlott. 1903-tól 1909-ig évenként átlag egy épületet adtak át (1903 és 1905: 2-2, 1906, 1907 és 1909: 1-1, 1910: 5). Az 1910/11. tanévben már 36 iskolában folyt tanítás, mindegyik iskola céljára épült házban került elhelyezésre, melyekből 22 korszerű, új épület volt. Ezután csak 1926-ban épült 2 iskola, és majd 1928-tól, a nagybirtokok fel parcellázásával és benépesülésével találhatók az iratok között újabb iskolaállítási kérelmek. 1929-tól megkezdődött a kért iskolák létesítése. 1929-ben a mártélyi új iskolával 38-ra emelkedett a tanyai iskolák száma, és 1932-ben már a 44. iskolát adták át. 1940. január 1-jére már 48 iskola volt a tanyák között, és nem is létesítettek újabbat a világháború előtt. A második világháború után a hároméves terv keretében létesítették a rárósi, a szikáncs- tanyaközponti, és a nagyréti iskolákat. 44 CSML HL Isk. szék ir. 335/1898., 340/1899., 226/1903.; Kgy. jkv. 537. h. 542/1898., 9/1899., 485/1899., 22/1900., 684/1900., 345/1902. (V. 17.); Pmj. 1898. 29.. 1899. 4. 190
