A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)
ADATTÁR - KONCZ SÁNDOR: 150 éves a külterületi iskoláztatás Hódmezővásárhelyen A tanyai iskolaépületek első száz évének vázlata
bérelt épületben volt ekkor, és a legtöbb bérelt épület iskola céljára teljesen alkalmatlan tanya volt, de 1903 szeptemberében már 22 iskola a város tulajdona volt (az öt bérelt helyiségből pedig négy iskola céljára épített épület volt). Egyházi tulajdonú tanintézetek 1890-től kezdtek működni, de még 1896- ban is voltak egyházi jellegű iskolák, azaz érdekeltségi iskolák, amelyekre az egyház gyakorolt közvetlen felügyeletet. E felügyelet ellátásának korabeli megítélésére enged következtetni, hogy már 1892-től községi felügyeletű érdekeltségi iskolát akartak a tanyaiak több helyen.8 Az egyházi felügyeletű iskoláknál gyakran kell alkalmazni az „egyházi jellegű” kifejezést, mert a levéltári iratok arra engednek következtetni, hogy az egyházak a felügyeletet alig, vagy egyáltalán nem látták el; voltak olyan tanyai iskolák, amelyeknek egyházi mivolta kimerült az ott tanító (legtöbbször képesítés nélküli személy) hitfelekezeti hovatartozásában. Ezeket legfeljebb egyházi jellegű iskoláknak szabad nevezni, de nyugodtan mondhatnánk zugiskoláknak is, mint ahogyan korabeli iratok is nemegyszer azoknak minősítették. Egy állandósított zugiskoláról volt szíves rendelkezésemre bocsátani korabeli feljegyzést Kenéz Sándor, volt sóshalmi tanító. Az iskola a későbbi kispusztai iskolától keletre egy km-re volt. Tóth Sámuel kisgazda telkén és tulajdonául épült, ugyanő oktatta a növendékeket. A tanítás két évben tartott. Az egyik télen - mint kisiskolások - elsajátították a betűvetést és az olvasást, a másikon pedig - mint nagyoskolások - a számolást és a földleírást. A tanító hivatástudati buzgóságának megörökítése céljából az adatközlő említésre méltónak találta, hogy az oktatást akkor is folytatta, amikor lábtörést szenvedett: fájós lábát felkötötte a tanhely gerendájához, hogy annak pihenést szerezve zavartalanul taníthasson.9 Az 1862-től 1902-ig Hódmezővásárhelyen élő Garzó Imre, a város jeles személyisége, visszaemlékezéseiben beszámolt egy tanyai iskola létesítéséről. Az iskolaállítás dátumáról csak annyi állapítható meg a rendelkezésre álló források alapján, hogy 1890 előtti iskoláról van szó: a makói oldalon új tanyai tanítóság állíttatott, ahol tanítói lakásul és iskolahelyiségül egy tanyát béreltek ki egyelőre, s az egyház egyik tanítóját ide helyezte át. Az iskolahelyiséget, melyre a tanító mindjárt belépésétől fogva panaszkodott, meglátogatta Garzó Imre. „Amit találtam, - írja Garzó - az elképzelhetetlen volt, szégyen-gyalázat az egyházra, veszedelem az iskolára növendékestől, tanítós- tól együtt. Ez a helyiség eredetileg egy szobából, egy kamrából és közbül egy konyhából állott. A kamra lett iskolaszoba, sötét, alacsony, 30 gyermeknek is 8 Rácúti, fecskésparti és kenyereparti iskola. 9 Saját gyűjtés 1988-ból - KENÉZ Sándor, volt sóshalmi tanító szíves közlése. 180
