A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)
ÉVFORDULÓ - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Emlékezés óvodatörténetünk nagyjaira
szetbe, a fák alá a virágos udvarra. Csak szegénynek abban az évben halt meg a fia, és a mindig jókedvű vidám ember ekkor sokat szomor- kodott. Diákjait mindig arra tanította, hogy szerető anyák, szellemes, vidám szónokok, találékony, sokoldalú, a művészeteket szerető és értő óvónők legyenek.” Az óvónőképző magas színvonalú zenei oktatása egyértelműen Exner Leó érdeme, aki zenei tehetségét zongoraművész édesapjától örökölte. Nagyon jó módszerrel tanította az éneket és a zenét, maga is több hangszeren játszott: hegedűn, gordonkán, zongorán, orgonán. Az intézetben énekkart vezetett és növendék-vonószenekart alakított. A városban is nagy népszerűségnek örvendett. Tisztelték tanárként, zeneszerzőként és karmesterként. Évtizedekig vezette a Városi Vegyeskart, valamint a Férfi Dalárdát. A gimnáziumban klasszikus zenei esteket szervezett, melyeken ő is közreműködött. Számtalan müdalt és gyermekdalt írt. Megzenésítette Pósa Lajos, Peres Sándor, Tompa Mihály, Galyasi Miklós verseit, és Gárdonyi Géza Tündér Ilona című költeményéből kisebb operát írt.3 Részt vett Péczely Attila népdalgyűjtő útjain és a Kodály Zoltán által gyűjtött népdalokhoz zongorakíséretet írt. Exner Leó az elméleti pedagógia terén is elvülhetetlen érdemeket szerzett. Jelentős szerepe volt abban, hogy az intézet a hazai kisdednevelés egyik központja lett. Már 1896-ban társszerzője annak a Vezérkönyvnek, amely a gyer- mekmenedékházat vezető nők részére készült. A minisztérium felkérésére tankönyvet írt Gyermekfoglalkoztató címmel, amely 1913. október 15-én jelent meg 1500 példányban. Az értékes munka hamarosan a gyakorló óvónők kedvelt és sokat forgatott kézikönyve lett. Húsz év óta alkalmazott és bevált munkanemek anyagát dolgozta fel. Pontos mintát adott a foglalkozási tervek elkészítéséhez, a haladási naplók vezetéséhez. A házi nevelés terén a szülőknek is hasznos segítséget nyújtott. 1917-ben megjelent a Gyermekfoglalkoztató második, átdolgozott kiadása. A szerzőt ezúttal az a cél vezérelte, hogy a játék, a torna és a kézügyesség minél nagyobb szerepet kapjon a nevelésben. 3 Uo. 1935. ápr. 15. 139
