A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - SULYOK DÁVID: A szikáncsi aranylelet

Miért éppen itt?

Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan kerülhetett a Boszporusz partjáról, a népvándorlás korának márványpalotás világvárosából ez a tömeg arany a hun uralom alatt élő szarmata pásztornép szi- kes-tocsogós, tiszai és marosi holtágakkal átszőtt pusztáira. A magyarázatot Attila és félelmetes serege adja.

Veszedelmes ellenfél, megnyerendő nagyhatalom volt Attila, s Priszkosz Rétor5 küldöttségjárásának leírásából tudjuk, hogy valahol errefelé volt a hunok lónyerítéstől hangos, sátorpalotákkal ékes fővárosa. Itt kellett megvásárolniuk az „isteni” cézár alázkodó küldötteinek a békességet.

434, azaz a Mundzsuk-fiak, Bléda és Attila uralomra jutása előtt évi 350 font volt az adó, amelyet az új fejedelmek azonnal megdupláztak. A bizánci udvar ezt a követelést vonakodva, részletekben vagy egyáltalán nem fizette, így a feszültség folyamatosan nőtt. A 441-442. évi első balkáni háború kirobbanásának oka, de inkább ürügye, hogy egy határmenti castellumon rajtaütöttek és meggyilkolták a kereskedőket, áruikat elrabolták, az erődítményt elfoglalták. A császár tiltakozott, tárgyalások kezdődtek, amelyek során a hunok is felsorolták sérelmeiket. Az elhúzódó tárgyalásoknak Attila azzal vetett véget, hogy átkelt a Dunán és mélyen benyomult a Balkánra. A háború a hunok győzelmével zárult. A császár kénytelen volt béketárgyalásokba bocsátkozni, és megegyezni többek között az adó évi 2100 fontra emelésében és az elmaradt adók 6000 fontban történő kifizetésében. A szikáncsi lelet azonban a 447. évi II. balkáni háborúval hozható kapcsolatba. A hunok támadását 447. január 27-én hatalmas földrengés előzte meg, melynek során a Konstantinápolyi védő, korábban bevehetetlen erődrendszer porrá omlott. Attila győzelmesen hatolt előre, de nem elég gyorsan, ugyanis mire a főváros alá ért seregével, a falakat a császár már újjáépítette, bár II. Theodosius számára a háború csúfos

5 Priszkosz Rétor (415—472): bizánci, illetve görög történetíró. Egy bizánci követség tagjaként járt Attila hun király udvarában (448) és beszámolójában részletes leírást adott az udvarról és a hunokról. Továbbá számot adott a régi hadi útról (Via Militaris), amely a Konstantinápoly, Drinápoly, Szófia, Nis, Belgrád városokat kötötte össze az Alfölddel.

I 12