A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - SULYOK DÁVID: A szikáncsi aranylelet

solidusokat írja le. Eszerint a két országban összesen (!) 983 darabot találtak, majd néhány évvel később Szlovákiában is előkerült egy „nagy” soliduslelet 108 érmével.

Egész Európa hunkori régészetére jellemző, hogy kevés az érem, ugyanakkor a leletanyag általában aranytárgyakban gazdag. A keletrómai császárság vert arany formájában fizette adóját, melyeket minden bizonnyal a hun aranyművesek beolvasztottak, ékszereket és más aranytárgyakat készítettek belőlük. A hunok számára az aranypénz nem számított olyan fizetőeszköznek, mint más civilizációkban, ezért készítettek pénzükből mindennapi használatra aranytárgyakat.

Összesen 1439 vékony, 4^4,5 gramm súlyú, de 980 ezredrész finomságú (22,5 karátos), tehát kivételesen finom ötvözetű bizánci aranypénz, úgynevezett solidus került elő a szikáncsi földből. Az érmék túlnyomó többsége II. Theodosius császár (402-450)2 3 verdéjéből származik, csupán két darabot veretett Honorius (395-423)’ és har2 II. Theodosius kelet-római császár (402. január 10. - 450. július 28.). I. Theodosius unokája, Arcadiusnak fia. Már 408-ban, atyja halála után átvette a Kelet kormányzatát. 421-ben lépett házasságra Athenaisszal, Leontios bölcselő lányával. 422-ben nagy győzelmet aratott a perzsákon, mely maradandó békének szolgált alapjául. 430-ban fordulat következett be uralkodásában. Priszkosztól értesülünk arról, hogy 434 körül, II. Theodosius uralkodása alatt emelték az évi adót 700 fontra, mégpedig aranypénzekben, solidusokban. (A solidus az IV. században bevezetett aranypénz, amely kisebb súlycsökkenéssel megélte az első évezred fordulóját.) Külső és belső ellenségekhez (vandálok, lázadások Palesztinában és Szíriában) elemi csapások és egyházi villongások járultak. Utolsó napjait egyházi villongások, elemi csapások és barbár (elsősorban hun) támadások keserítették meg. 450-ben halt meg. A róla elnevezett Codex Theodosianus, melyet 443 óta a birodalomnak nyugati része is elfogadott, 16 könyvben magában foglalta a Nagy Konstantin óta megjelent császári rendeleteket (lus Principale).

3 Honorius nyugat-római császár, a Nagy Theodosius intézkedésével két részre osztott Római Birodalom nyugati felének első császára (395^423). Tizenegy éves korában trónra kerülvén, a vandál származású Stilicho gyámsága alá került, kinek lányát nőül vette. Míg apósa élt, addig sikerült a birodalom tekintélyét fenntartania, bár a germán betörések miatt Rómából Ravennába kellett a birodalom székhelyét áttennie.

105