A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)
TANULMÁNYOK - SULYOK DÁVID: A szikáncsi aranylelet
SULYOK DÁVID A SZIKÁNCSI ARANYLELET Egy kalandos kutatás Kevesen tudják, hogy az óriási hódmezővásárhelyi határ délkeleti részén, az egykori Gorzsai Állami Gazdaság melletti tanyavilágban lakó Józó Erzsébet parasztasszony1 1963. október 21-én 10 óra tájt, pulykaőrzés közben - botjával a földet turkálva - a Magyar Nemzeti Múzeum történetének egyik legjelentősebb értékű leletére, a szikáncsi kincsre talált. Azon a napfényes napon Józó Erzsébet pulykái békésen kapirgál- tak az őszi szántásban a tanyától 70 méterre. A pulykapásztor egyszer csak felfigyelt a felszínre kerülő fényes, kerek, söröskupakokra emlékeztető tárgyakra, melyekhez hasonlót azelőtt még nem látott. Előbb egyenként, majd tucatjával került elő a mind mélyebbre jutó bot nyomán a régi mesékben minduntalan előforduló elásott pénz, a villogó arany, az alföldi nép képzeletét szüntelenül foglalkoztató „Attila kincse” a torzsák, gyökerek közül. Megmutatta a szomszédoknak, adott nekik mutatóba valamennyit, s összegyűjtött egy befőttesüvegre valót, eltette a kamrába. Valamelyik szomszéd gyerek vitt belőlük kettőt a vásárhelyi Óra-Ékszer boltba, de az eladó elküldte, mondván, sárgarezet nem vesznek. Józó Erzsébet ezt nem hagyta annyiban, kérésére veje, Ale Sándor október 30-án beállított a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol Huszár Lajoshoz, az éremtár akkori vezetőjéhez irányították. Ránézett a ver1 Józó Erzsébet napszámos volt Makón, öregségében pedig éjjeliőrként dolgozott. Hatéves volt, amikor édesanyja meghalt. Nem sokkal később cselédnek ment nagygazdákhoz. Tizenhat éves koráig cselédkedett, egy évig még Németországban is dolgozott. Akkor férjhez ment, lánya született, de férjét elveszítette a világháborúban. Nehézre fordult sorsa gyermekeivel, újra férjhez ment és született újabb lánya is. Legnagyobb bánatára második férje is elesett a fronton, így maga nevelte lányait. Azután, hosszú idő múltán ismerkedett meg élettársával, Dénes Jánossal. Az arany megtalálása idején már három unokája volt. 103