A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)
TANULMÁNYOK - KOVÁCS ISTVÁN: Hódmezővásárhely utcaneveiről
KOVÁCS ISTVÁN HÓDMEZŐVÁSÁRHELY UTCANEVEIRŐL Természetes utcanévadás A középkortól a 19. század közepéig szinte kizárólagosan természetes neveket adtak településrészeknek és utcáknak, ezért ezt az időszakot a természetes vagy spontán utcanévadás korának szokás nevezni. Hódmezővásárhely utcanevei először török adóösszeírásokban bukkannak fel. A török 1560-ban, 1570-ben és 1578-ban az utcákat név szerint összeírta. Az 1560-as török defter utcanevei: Félszer utca, Hód utca, Kanizsa utca, Kazsó utca, Nagy utca, Új utca. Az 1570-es összeírásban az alábbi utcák szerepelnek: Félszer, Hód, Kanizsa, Kazsó, Nagy, Tarján, Vásárhely. Az 1578-as defterben a következő utcanevek fordulnak elő: Félszer, Hód, Kanizsa, Kis, Nagy.1 A 18. századi adóösszeírások tanúsága szerint a város öt részre, tizedre tagolódott, Ezek: Tarján, Tabán, Új utca (a mai Susán), Kis utca és Oldalkosár.2 1808 után keletkezett az újvárosi tized.3 A házak jelölése egészen a 19. század közepéig a tizedeken belül történt folyamatos számozással. A természetes utcanévadás nincs korhoz kötve, bármikor keletkezhetnek ilyen nevek. VASS Előd: A vásárhelyi náhije 1560. és 1570. évi török adóösszeírása = Tanulmányok Csongrád megye történetéből. IV. köt. Szeged, 1981. 19-20.; KOVÁCS István: A török hódoltság kora, 1552-1693 = Hódmezővásárhely története. 1. köt. Főszerk. NAGY István. Hódmezővásárhely, 1984. 329-330. " KRUZSLICZ István [Gábor]: A mezőváros fejlődése a visszatelepülés után = Hódmezővásárhely története. 1. köt. Főszerk. NAGY István. Hódmezővásárhely, 1984. 367-369. RÁKOS István: A feudalizmus utolsó évszázada, 1753-1848 = Uo. 450- 451. 68