A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)
TANULMÁNYOK - KRISTÓ MÁRIA: Színházi élet a vásárhelyi Nyári Színkörben
egy puszta háttér hat puszta oldalfal egy szalon háttér két ajtóval két szalonoldalfal egy park háttér egy erdő ív egy kerítés (részlet a faluhoz) három falu (részlet) egy fa és faderék (részlet a faluhoz) egy híd darabban (részlet a pusztához) boszorkányvár transparent egy gyep (részlet) egy várost ábrázoló nagy függöny egy kútágas (részlet a pusztához) egy vályú (részlet a faluhoz) egy kereszt (részlet a pusztához) egy oldallépcső Az 1906-os leltárból kiderül, hogy egy pusztai táj, falurészlet, erdősáv, park és szalon helyszínének megjelenítését szolgálták a díszletek. A legtöbb darab ezeken a helyeken játszódik, így természetesen ki tudták használni a háttereket. Linhardt Vilmos alkotásain kívül azonban lehetséges, hogy a különböző idelátogató társulatok saját díszlettel is rendelkeztek, és azt használták is. Az is elképzelhető, hogy inkább a saját megszokott díszleteiket állították színpadra. A Színházi Hírek 1921-ben olyan levelet közölt, amelyben egy színigazgató a másik segítségét kéri, mert díszletei eláztak: „...felsőink pocsékká áztak, s használhatatlanná váltak, így jártam közelebb szerzett pusztámmal is. A kútgém is odalett. Egy régi lovagváram s egy erdőm egészen elmosódott. Épségben csakis a hullámzó tengerem maradt meg, mert az a súgólyuk födelébe volt bepakolva. Kérlek küld utánam azonnal egy menydörgést, s ha teheted, egy holdra és harminchárom csillagra szintén nagy szükségem volna... "w Az idézet a korabeli társulatok nehéz helyzetére utal: egyik városból a másikba mentek, vitték kellékeiket, díszleteiket. 66 66 A panaszos levél = Színházi Hírek, 1921. jún. 10. 4. 39
