A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - KRISTÓ MÁRIA: Színházi élet a vásárhelyi Nyári Színkörben

...zsúfolásig telt meg mindkét estére a színház s a közönség lelkesen tapsolt a halhatatlan költő: Ibsen mélyen járó filozófiájának a Grieg magasszárnyalású, csodálatosan szép zenéjének, mely az egyes jeleneteket valósággal misztikus mezbe öltöztette...”35 A források arról tanúskodnak, hogy a közönségben megfogalmazott igény a könnyen emészthető, ugyanakkor színvonalas darabokat célozta meg.

Az 1926-os színi évad is az operettek, a vígjátékok éve. Népszínművet már alig találunk: Dr. Szalay és Cserzi közös művét, az Ugar- imádást sem Andor Zsigmond társulata, hanem az Iparos Ifjúság adta elő. Történelmi drámaként a Kossuth és Széchenyi vitájáról szóló, reformkort idéző művet, A híd című drámát láthatta a közönség, melyet Herczeg Ferenc írt. 1926-ban a sok klasszikus operetten kívül (Annából, Alexandra, A királyné rózsája, A csókos asszony, Régi jó Budapest, Cigányprímás, Nótás kapitány, Marica grófnő, Legénybúcsú, Csárdáskirálynő, Három a kislány, Csak egy kislány) számos újabb operettújdonság is színre került: A nagy nő, Az. Orlow, Pillangó főhadnagy, Terezina, A bolond. A Bohózatok közül Zerkovitz Béla és Bus Fekete László közös darabja, a Csuda Mihály szerencséje ment nagy sikerrel, amely mellett Szenes Béla A csirkefogó című művét említhetném még. A vígjátékok is érdeklődésre tartottak számot, így Zágon István Marika, Szenes Béla Az. alvó férj és Molnár Ferenc Ördög című műve. Az ebben az évben megjelenő újságcikkek azért az igazgató szemére vetik, hogy csak „tingli-tangli” darabokat, vagyis zenés vígjátékokat, operetteket játszik, holott a közönség néha igényelné a komolyabb, gondolkodásra ösztönző klasszikus drámákat is. Andort azonban nem is műsorpolitikája, mint inkább a korszak fenyegető gazdasági helyzete, az infláció fojtogatta, így 1927-ben már nem pályázott a vásárhelyi faszínház előadásainak megtartására.

A második világháborút követően összeálló amatőr ifjak Szakszervezeti és Ifjúsági Színház néven léptek fel a Nyári Színkörben. Vezetőjük Várhelyi Endre lett, aki először 1945 júliusáig36, majd 1945. szeptember 15-ig37 kapta meg a játszási engedélyt a faszínházban. (A

° Peer Gynt bemutatója = Vásárhelyi Reggeli Újság, 1925. aug. 9.

36 Fiatalok színháza = Vásárhely Népe, 1945. jún. 26.

37 Lehotayék nem jönnek Vásárhelyre = Vásárhely Népe, 1945. aug. 1.

29