A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)
TANULMÁNYOK - KRISTÓ MÁRIA: Színházi élet a vásárhelyi Nyári Színkörben
Ekkor állt elő javaslatával Kun Ignác vendéglős, aki olyan 3 ezer főt befogadni képes, favázas vigadót tervezett, amely nyaranta színi előadások megrendezésére is alkalmas lett volna. A város kisebb- nagyobb módosításokkal elfogadta a tervet, sőt az ügy érdekében Színügyi Bizottságot hozott létre, amelynek feladatául a színház anyagi ügyeinek intézését, az építés megszervezését, illetve megfelelő színtársulatok kiválasztását jelölte meg. Felvetődött, hogy a budapesti Somossy-féle orfeumot kellene áttelepíteni Vásárhelyre. Ennek az ötletnek az anyagiak szabtak gátat. Végül Draskóczy Pál, a Színügyi Bizottság elnöke és Deák Mihály városi főmérnök a nagyváradi és a szarvasi nyári színkörök megtekintése alapján téglaalapú épületet javasoltak. A színház szerkezeti váza fagerendákból, fala deszkákból készülne, és zsindelytetővel fednék. Az épületnek a színi előadások mellett táncmulatságok rendezésére is alkalmasnak kellett lennie. A nyilvános pályázaton Kolbenheyer Viktor építész nyert. Az építés anyagi alapját az 1883-ban a városhoz csatolt Gorzsa 400 forintnyi „adófeleslege”, a helyi Műkedvelő Társaság működése során összegyűlt 4 ezer forint7 és a millenniumi emlékoszlop meghiúsulása folytán fennmaradt 10 ezer forint jelentette. Az építkezés 1897 őszén indult, és 1898. július 15-én fejeződött be, a műszaki átadás 1898. szeptember 20-án történt. A kivitelezést Szabó Mihály és Koncz Pál társvállalkozók végezték. Az asztalos munkálatokat, a földszinti ülőhelyeket, a díszleteket a megbízott mesterek rendkívül gyorsan készítették el. Az áramról és a tűzbiztonságról is gondoskodtak. A színház, megnyitása, működése A faszínház romantikus hangulatú épülete meghatározójává vált a városnak. Rendkívüli látványt nyújtott, leginkább Shakespeare Stratford upon Avon-i házára emlékeztetett. Jellegzetesek voltak ki- sebb-nagyobb tornyai, kiszögellésekkel megtört oldalai. A 800 fő 7 KŐSZEGFALVI Ferenc: Kulturális élet = Hódmezővásárhely története. 2. köt. Föszerk. SZABÓ Ferenc. Hódmezővásárhely, 1993. 805. 18
