A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)
ÉVFORDULÓ - KŐSZEGFALVI FERENC: A rejtőzködő zseni Száz éve született Pákozdy Ferenc
KŐSZEG FALVI FERENC A REJTŐZKÖDŐ ZSENI Száz éve született Pákozdy Ferenc „...1945 szeptember 2-án... a vásárhelyi állomáson egy szakállas költő fogadott, Pákozdy Ferenc... az én költő barátom, Shakespeare szonettjeinek fordítója: sakkbajnok, matematikus, a latin érettségi puskák készítője, aki a harci időkben mint alorvos segédkezett a kórházban - abszolvált jogász -, aki vásárhelyi tartózkodásom alatt egy év alatt kitűnően tette le az összes jogi szigorlatát. Költőnek sem volt rossz, a shakespeare-i szójátékkultuszt elegyítette a vogul medveénekek sámándob-ritmusával, ami elég különös elegy; egy-egy versszakát azonban Vajda is vállalhatta volna. ” Németh László emlékezett így 1958-ban, vásárhelyi éveinek egyik leghűségesebb követőjére, barátjára. Vásárhelyi Pákozdy Ferenc 1904. október 7-én született Hódmezővásárhelyen, tisztes polgári családban. Édesapja, tekintélyes, ismert állatorvos azt szerette volna, ha fia orvos lesz. Ő azonban, édesanyja halála idején abbahagyta az orvosi tanulmányokat, jogot kezdett hallgatni. Nyugtalan, kutató természete innen is továbbhajtotta, helyi lapok munkatársa lett. (A jogi szigorlatokat 1948-ban tette le, egyetlen év alatt, ekkor szerezte jogi végzettségét summa cum laude eredménynyel.) Újságírói pályafutása 1928. január 1-jén indult a Vásárhelyi Újságnál. Közben már letette névjegyét a magyar költészet asztalára is, 1927-ben megjelent első kötete, a 33 egyéni hangú, a magyar sorsot sirató opust tartalmazó, a Nyugat elismerő kritikáját is kiváltó A Tisza sirálya. (A Vásárhelyi előnevet itt használta először, szülővárosa iránti tiszteletből, és azonos nevű pályatársa iránti udvariasságból, aki kevéssel előtte indult. Ez a másik Pákozdy Ferenc egyébként később ugyancsak szerepet kapott József Attilával kapcsolatban, csak sajnos, a vásárhelyivel ellentétben, negatív szerepet.) 1928-tól 1944-ig újságíróként dolgozott, a Vásárhelyi Újság után a Vásárhelyi Friss Újság munkatársa, majd a Hetivásár-Hétfői Újság főmunkatársa lett. Verseit, tárcanovelláit először a Vásárhelyi Újság hozta, a jól szerkesztett, magas színvonalú Hetivásárban már műfordításokkal is jelentkezett. 185
