A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

ÉVFORDULÓ - SOÓS JÁNOS: Hód-Mező-Vásárhely város bel- és külterületének kereskedelmi, ipari, közgazdászati és míveltségi viszonyaira vonatkozó statisticai adatok, a város és érdekei rövid ismertetésével, 1874 - közreadja KRUZSLICZ ISTVÁN GÁBOR

keit vidékre még eddig nem tette eladóvá, hanem helyben maga számára használja.

Megemlítendő itt, hogy mind a vad, mind a nemesített fák tenyésztésének előmozdítására, és a lakosság általi megkedveltetésére lényeges befolyással volt az, hogy a város egy - a czélra alkalmas, közvetlen a város alatt fekvő földjén, még 1856lk évben faiskolát alakított, ott mindennemű fákat tenyésztett s azokat a helybelieknek, sőt még vidékieknek is igen csekély árért adta és adja el máig is, mindamellett, hogy azt egy rendes és szakképzett kertész, s a szükségnek megfelelő segédek és más munkások által művelted - Van: két epreskert, egyik a város, másik a megye tulajdona; a selyembogár tenyésztés azomban nem honos, csak kevés egyesek gyakorolják, nem is annyira haszonból, mint inkább kedvtelésből.

Tervezetben van a város részéről, hogy a tiszai körtvélyesi birtokán bizonyos mennyiségű földet erdőnek ültettet be már közelebb oly fákkal, melyek ott megfogamzani és tenyészni képesek. Sajnálattal említ- tetik fel, hogy a város 1862 és 1863lk években, a város alatt lévő úgy nevezett tóiföldjében, 34. holdnyi területen egy díszes népkertet is alakíttatott szakértőileg megállapított terv után és tetemes költséggel: ez is azonban 1871,k évben az eső és hóvíz áldozata lett; jelenleg azonban újra beiiltettetett, s néhány év alatt a városnak ismét díszére fog válni.

Hmvásárhely város lakosságának csaknem általlánosan a mezőgazdászat lévén foglalkozása, ez okon is, de az 1849,k évután bekövetkezett nyomasztó körülmények következtén is minden kereskedelmi, ipar s egyébb ilyen szakba vágó vállalatok iránt közönyös volt, s a beavatkozástól tartózkodott a közönség; 1861lk évtől kezdve azonban ezek iránt is több-több életkedvet mutatott s e téreni munkásságában is mind nagyobb tetterőt fejtett ki, elannyira, hogy csak kezdeményezés kellett, s a város kebelében rövid idő alatt 3. életre való pénzintézet állott fel, u: m: az első Takarékpénztár, a Központi Takarékpénztár, a Népbank /:előbb önsegélyző egylet:/, a melyek is alapszabályaik értelmében kölcsönöznek váltókra és jelzálogi bekebelezés mellett ingatlanokra. Egyebbaránt ezen intézetek egyike sem bír tulajdon épületet.

170