A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)
TANULMÁNYOK - SZIGETI JÁNOS: Magyar emlékek nyomában Zadarban
Béla (1172-1196) jelentősen megerősítette Zára védelmét. Orio Mastropiero flottája eredménytelenül tért vissza Velencébe. Az 1187- es kudarc után Velence kétéves fegyverszünetet kötött III. Bélával, melyet 1192-ben meghosszabbítottak. Az új velencei dózse, Enrico Dandolo (1192-1205) azonban megválasztásának mindjárt az első évének fordulóján hadat indított Zára visszavívására, de a velenceiek ezúttal is kudarcot vallottak, és Zára magyar uralom alatt maradt. Világi és egyházi méltóságok küldetése, kinevezése is aláhúzta a város jelentőségét az Árpád-házi uralkodók számára. Farkas nádort már I 181-ben Zárában találjuk. A 12. sz. vége felé a Kán nembeli Péter került a spalatói (ma Split) főpapi székbe. Tekintve, hogy Zára 1202 óta újra velencei fennhatóság alá került, Nagy Lajos (1342-1382) a velenceiekkel évtizedekig háborúskodott. Az Andrea Dandolo (1343-1354) uralmával elégedetlen zárai polgárok 1345-ben elűzték a velencei őrséget, és Nagy Lajoshoz fordultak oltalomért. Nem késett a velenceiek válasza, ostrom alá fogták a várost. Nagy Lajos mintegy 15-18 ezer fős sereget küldött a város felmentésére. „Adria királynőjének” seregét sikeresen mentette meg faváruk ekkor még. Lajos király 1346 júliusában nagy sereg élén indult a város fölmentésére. Elérkezett a döntő roham napja: július elseje. A záraiak ostromgépeikkel töretni kezdték a favárat, ám magukra maradtak, mert a magyar sereg visszavonult. 1348-ban Lajos fegyver- szünetet kötött a velenceiekkel, tíz évvel később, 1358. február 18-án pedig békekötésre került sor Zárában. A Szent Ferenc-templom (Crkva sveti Frane i samostan franjevaca) sekrestyéjében maga a király diktálta a békefeltételeket. Szép dombormű örökítette meg ezt a történelmi eseményt. Nagy Lajos még 1353-ban házasságot kötött Kotromanic Erzsébetté, akit később Novigradban pártütő főurak megöltek. A királynét Zárában temették el. Nagy Lajos és felesége, Erzsébet nemcsak a művészetek pártfogója volt, hanem a helyi tradíciókat is ápolta. A királyné Franciscus de Mediolano ötvösmesterrel díszes, házalakú ezüstládát készíttetett, amelybe - felirata szerint - a város egyik patrónus- szentje, Szent Simeon ereklyéje került. Zárában született Nápolyi Johanna (1326-1382), itt is keresztelték meg. Négy férjet „fogyasztott el”, nevezetesen: Endre herceget, 152
