A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - HERCZEG MIHÁLY: „Alagútrendszer” a város alatt

64. Aranyági szőlők

Hegyi Flóriánné úgy tudja, hogy az aranyági szőlőkbe futott ki az alagút. Fehér József Üvegcserepek című, „a közelmúltban megjelent kötete egyik, Rózsa Sándorról szóló novellájába be is építette az aranyági »dombok« alatt egykor húzódhatott, lehetséges alagút történetét. Az. ottani őszibarackos kitermelésekor valóban rábukkantak föld alatti járatokat alátámasztó szálfákra, talán járatra is.”Hl

65. Rárósi út

Pusztai Györgyné Mihály Margit mindszenti lakos úgy tudja, hogy Vásárhelyről a töltésen kívül, a Rárósi útra vezetett az alagút

66. Tisza

Többen is állították, hogy a Tiszáig vezetett az alagút, így Mucsi Kálmánnak is ez volt a véleménye (Pálén keresztül), mások Mártélyon látták is a bejáratát.

67. Erdély

A koronát a csomorkányi származású B. Mancika tette föl, amikor a kérdésemre így válaszol: „Alagút volt, mindenki tudja, a Serháztól indult ki és valahol Erdélyben jött a felszínre ”.

Végezetül három szakember véleménye.

„Laurencz Dénes később már építészként és az. elmúlt időben a levéltár kutatójaként is kereste azokat az eseményeket, amikor az építők mélyen nyúltak a vásárhelyi földbe, különösen annak a nyomvonalnak mentén, ahol a legendák tudni vélik az alagutat. A Zárda építésekor, a húszas évek végén, '56 végén, a Virág utcai óvoda építésekor is bontottak a Károlyi-házból, s amikor a régi alapokat felszedték, újakat raktak le, nem találtak nyomot. A főiskolai kollégium építésekor négy méterre mentek az. alapozásnál a föld alá, de alagutat nem leltek. A

16 Délvilág, 2002. febr. 19.

144