A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - HERCZEG MIHÁLY: „Alagútrendszer” a város alatt

uraságház. 1790 táján épült ki a mai formájára. Urasági épületek ad­dig is voltak s folyton emelkedtek: a Serház, melyben főzték a finom sört s mérték ki a kertben, melynek Práter kert volt a neve. A két kő­oszlop ma is áll, mint régi szép idők emléke, mikor vasárnap délutá­nokon szolt a zene, táncolt a fiatalság. Most a mezők virága kezd nyíl­ni ott és csak a rigó fütyül... itt volt a vége annak az alagútnak, mely az. uraságházból indult ki s a menekülésre készíttetett a vásártéri prés­házon és cédulaházon át. ” Könyve óriási sikert aratott. Az író aztán végképp elnyomta Fejérváryban a botcsinálta történészt. Egyik regényében a betyárvilá­got kavarta bele a földesúri alagútrendszerbe. „Burger Viktor szolgá­latkészen szaladt eléjük. Friss pénz, sok pénz, a betyárlegény pedig jól fizet. Nem volt száz szál gyertya, de volt öblös torok s ivott mindenki. Kint a kapuban pedig silbakolt az őr. Ez a csárda szintén furcsa csár­da volt. A szomszéd utca cserjés kertjébe alagút vezetett belőle, vala­mikor ötszáz év előtt urasági korcsma és szálló is egyúttal s akkor hálózták be földalatti folyosókkal. Három kilométer hosszan vezetett ez a sikátor, melynek részei ma is rogyadoznak még. Az uraságházból a tó partjára vezetett s ágai összekötötték a csárdákat, melyek mind az. uraság épületei voltak. Ismerte ezekben a földalatti folyosókban min­denki a járást, csak éppen a pandúr nem... Békés polgárcsalád lakik ma benne s egy fakereskedés irodája van. ”3 A ravasz megtévesztés: az olvasó fölismerte a Búger kocsmát, amelynek helyén Csende Gyula borbélykodott a Kutasi út 8. szám alatt. Kun Bálint fatelepe is létezett, sőt az egykori Búger kocsmáról elnevezett kisköz még ma is összeköti a Kutasi utcát a Dáni utcával. Valós és költői elemek összekeverése így terjesztette azt a hiedelmet, hogy létezett a három kilométer hosszú alagút. Az újság leközölt minden szenzációs leletet: „Megtalálták az év­százados alagutat, melynek bejárata az uraságház pincéjében van. ...Mikor az ipariskolát építették, a fundamentum kiásásánál alagútra bukkantak, melynek menetét azonban nem kutatták. Most azután, mi­2 FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővá­sárhely, 1929. ! FEJÉRVÁRY József: A szegedi vár kazamatái. 1-5. köt. Szeged, 1932. 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom