A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - SZIGETI JÁNOS: A hód-mezei vándorpoéta Csereiberei Farkas András

dúlva földönfutóvá lett. A legújabb publikációk, kutatások alapján joggal állíthatjuk, hogy vándorlását költői hajlama is motiválta."

Ugyanúgy megdőlni látszik az az állítás, hogy Béréi Farkas András alkalmi verseit kézi sajtóján maga nyomtatta ki, jobbára képekkel is ellátta, minthogy a debreceni kollégiumban a rézmetszést is kitanulta.5 6 7 „ Következetes szóhasználata azt bizonyítja - írja Knapp Éva -, hogy mindig másokkal nyomtattatott...”1 Az állítás második része ellen nincs ellenvetésünk. Az országot nyakába vette, a polgári és egyházi méltóságokról jutalom reményében hízelgő, magasztaló verseket írt. Két ízben katalizált, s az érsektől kegydíjat húzott.

A 19. század elején Hódmezővásárhelyen a legelterjedtebb építőanyagként a föld, az agyag, a gyékény és a nád szolgált. Sárból és vályogból építkeztek, a kéményeket általában sövényfonásból készítették. Kevés téglakémény emelkedett. Nád- és gyékénytetők fedték be a házakat. A szilárdabb építkezés a mezővárosban - a téglaégetés földesúri jogot képezett - szinte megfizethetetlennek bizonyult. 1808. július 30-án borzalmas tűzvész pusztított Hódmezővásárhelyen. Egész városnegyedek lettek a tűz martalékává.8

1808 októberében beadvánnyal fordult a hódmezővásárhelyi városi tanácshoz.9 Ebből kiderül, hogy a nagy tűzvészről Pesten hallott. Azon nyomban „N[eme]s Pest vármegye parancsolatjára” útra kelt. Útközben Dabason egy megyei esküdtnél ebédelt, aki úti okmányát hamisnak nevezte. Ezen összevitatkoztak, majd vendéglátója pálcájával alaposan helybenhagyta, miközben a vándorpoétát „korhel és bitang ember”-nek nevezte. A kevély esküdt inasaival, kocsisaival kidobatta a sáros, vizes udvarba. Drága öltözéke tönkrement, jobb mutatóujját nyomorékká verték, aranygyűrűjétől megfosztották. Természetesen beperelte vendéglátóját. Ezt követően Griinn Orbán Fiilöp szegedi,

5 KNAPP Éva: Egy fantom „vándornyomdász” a XVIII-XIX. század fordulóján. Béréi Farkas András kiadói és terjesztői tevékenysége = Magyar Könyvszemle, 2003. I.sz. 18-41.; 2. sz. 149-165.

6 SZEREM LEI: V. köt.. 1001.

7 KNAPP Éva: i.m. 19.

8 SZEREMLEI: III. köt. 414.

9 SZEREMLEI Sámuel: Farkas András Hódmezővásárhely pusztulásáról = Irodalomtörténeti Közlemények, 1892. 398-400.

12