A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - SZIGETI JÁNOS: Juhász Gyula és a magyar Fiesole

Juhász Gyula és Endre Béla (1870-1928) festőművész barátságát a művészet- és irodalomtörténet számára Péter Lászlónak sikerült maradéktalanul feltárnia/ Ha párhuzamot keresünk a helytörténet és a helyismeret tárházában, Galyasi Miklós (1903-1974) és Tornyai János (1869-1936) lelki rokonságát kell észrevennünk Aschenbach-szerü mélységekkel (Thomas Mann hőse).

Egy makói műpártoló szalonjában - ez egyaránt lehetett Espersit Jánoséknál (1879-1931) vagy Markovits Manóéknál - történő megismerkedésük után Endre Béla: Olvadáskor c. festménye ihlette a költőt ugyanilyen című költeménye megírásában. „A Tisza-part tökéletes csöndjét, megnyugtató harmóniáit megfogalmazó festmény a költő lelkében a nemzeti sors látomásává nőtt. ”

Olvadáskor

Endre Béla képe alá

Jön a tavasz már. A magyar tavasz.

A hallgató hó olvadásba fog.

A vén magyar nap áldott hőt nyilaz.

A Tisza indul, most vigyázzatok!

A Tisza indul. Téli bánatok

Terhétől részeg s árad dél fele.

Vigyázzatok, medrében háborog

Szláv és magyar keservek serege. *

1963); SIPKA Sándor - GREZSA Ferenc: Hódmezővásárhely az irodalomban. II. = A Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve. 1968. Közzéteszi GREZSA Ferenc. 5-39.; GREZSA Ferenc: Juhász Gyula Vásárhelye: a magyar Fiesole = Csongrád Megyei Hírlap, 1975. jan. 1.; Kristó Lajosról = Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873-1950. Szerk. KOVÁCS István. Hódmezővásárhely, 2003. 128-130.

’ Endre Béla sírjára. Juhász Gyula versének keletkezéstörténete = PÉTER László: Szegedi tudósítások. Válogatott írások. Szeged, 2003. 203-212. (A továbbiakban: PÉTER 2003)

108