A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
TANULMÁNYOK - Pálinkafőzés Hódmezővásárhelyen - Herczeg Mihály
3. Innen a malátaszárítóba került, amelynek alja minden lábnyira hosszában és keresztben „kötés vasakkal, réz táblákkal megerősített” volt. 4. A szárító kemencéjének tüzelőhelyéhez 22 grádics vezetett le a pincébe. A fűtéshez fát használtak. 5. A megszárított malátát megőrölték. Bekerült a „darált Életet tartó szobába”, majd megerjesztették. 6. Innen került a pálinkafőző házba, ahol hat, egyenként 10 akós pálinkafőző rézkazánba töltötték. A kazánokon rézsisak volt, „ réztsüveken ” át folyt az alszesz. 7. A pálinka a tisztító házba került, ahol egyenként ötakós rézkazánban folyt a finomítás. A 19. század elején Brünek József pálinkaházi ispán felügyelt a főzésre. Alkalmaztak mellé egy „pálinkaházi tapasztalát” (gyakornokot). A havi pálinkafogyasztásra jellemző adatokat találunk az uradalmi elszámolásokban:7 Törkölypálinka Gabonapálinka Szilvapálinka 1824. július 18 akó 13akó56itce 2 akó 34 itce 1824. augusztus 16 akó 11 akó 16 itce 1 akó 48 itce Egyéb kimutatásokból más adatokat látunk, de az arányok lényegében nem változtak. Mindig is az uralkodó a törkölypálinka, majd a gabonapálinka következett, s végül a máshonnan hozott szilvapálinka. 1827-ben elfagyott 18 akó szilvapálinka és 298 akó „egyvelített” pálinka. Aradról jobbágyok szállították „hosszú fuvarban” a lényegesen drágább szilvapálinkát. 1827-ben az addig egyben tartott Csong- rád-vásárhelyi uradalom feloszlott. István, Lajos és György grófok a maguk rátáját külön kezelték. A közös kiadások fedezésére megmaradt a vásárhelyi határban egy 30 ezer holdas „közös uradalom”. Ez kapta meg a kisebb királyi haszonvételek jogát is, amelybe beletartozott a jus regále, az italmérés joga is. 7 HERCZEG Mihály: Adatok a Károlyiak Csongrád-vásárhelyi uradalmának feudalizmuskori történetéhez = Tanulmányok Csongrád megye történetéből. IV. 98. 20
