A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
ÉVFORDULÓ - A Pető-Törő-Bujdosó-féle parasztzendülés hódmezővásárhelyi dokumentuma - közreadja Kruzslicz István Gábor
Hol hallottad és merre kuruczokat lenni? Akkor énnékem semmit nem mondott, hanem most vasárnap bejövén hozzám ki hívott a városból, s a városon kívül jelentette hogy, no sógór vagyunk már vagy nyolcvanan, hanem kend is jöjjön, de én akkor is csak azt mondottam, hogy én bizony nem megyek, mert én nem arra való ember vagyok Ládd é, öreg is vagyok, gyermekeim is vágynak, hogy haggyam el őket. Újra kénszerített és hadnagyságot Ígérvén, azt mondám neki: mihaszna bolondoskodtok, hiszen békessé- ges idő vagyon, intettem, hogy hadgyon le róla, ő pedig azt mondotta, hogy a Vaskapunál vár bennünket Rákóczi, odafel pedig nyomják a Királyné népét Túr várossá úgy meghódolt, hogy forspontnak [fuvarozási köteleztettségnek] való ló sem maradt, mind elmegyen s ha Isten segít a Vaskapu felé megyünk Rákóczi eleiben, azzal a bor csapszékbe menvén vélle, minthogy fogadásom szerint húsvéttól óta bort nem iszom, dohányozgattam, ő pedig bort iván, engem is kínált, s erőltetett, hogy igyam, azt is mondotta inkább bánnya két ökrénél, hogy bort nem iszom, az alatt a Nagy Gergely szolgája, Koldus János, Lázár Ferenc szolgája Miska oda érkezvén azokkal beszélt titkon, én nem tudom mit, mit nem, onnat én haza mentem és Becsei Mihály sógorom is haza ment, kevés idő múlva a szolgámért a pinczére menvén Becsei Mihály is bejött, s utána a Bába Asszony fija Fejér Mátyás, s ottan Fejér Mátyás, kezemet kérvén keménnyen, annak sem adtam bé, mondván, nem adom bizony én, jó helyen van most az én kezem. Honnan és kitül tudta Becsei Mihály sógorod, hogy Túr várossá feltámadott? Nékem azt mondotta, hogy levél éri őket, s maga is ott volt Túron, látta, s tuggya, hogy egészlen feltámadott. Tudtad é, hogy az éjjel öszve verik magukat [összeverődnek] és el fognak menni? Nekem nem jelentették, hanem a szolgám, a lovaimért, a nyomásra ki menvén, s lovamat itatni ,bé hozván mondá, hogy valami húsz avagy harmincz ember öszve csoportozott a nyomásnak a külső szélin, ki lovas, ki gyalog, ketteje feléje jővén azt kérdezte tőle, hogy hová viszi azt a két lovat, melyre ő felelte, hogy itatni viszi bé az városba, s azzal elbocsáták a szolgámat, erre azt mondám a szolgámnak No ne 136
