A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
ÉVFORDULÓ - A Pető-Törő-Bujdosó-féle parasztzendülés hódmezővásárhelyi dokumentuma - közreadja Kruzslicz István Gábor
fellépése akadályozta meg. Törő, aki főbíróságot is viselt, jelentős vagyonnal bírt, néhány bátor embert maga mellé véve karddal akadályozta meg a templomfoglalók szándékát. Mivel az idegen hatalommal szembeni ellenérzés az országban általános volt, Törő kapcsokba lépett a vásárhelyi Pető Ferenccel. Hódmezővásárhely katolikus földesura, gróf Károlyi Ferenc, kuruc generális apjához hasonlóan vallási ügyekben rendkívül toleráns volt. Támogatta ugyan a katolikusok templomépítését, de a reformátusokat nem háborgatta vallásuk gyakorlásában. így a vásárhelyi zendülőket nem vallási sérelmek vezették, hanem sokkal inkább a kuruc függetlenségi hagyományok, az idegen uralom iránti gyűlölet. Az 1735-ben a Körös-Maros közben lezajlott Péró-féle lázadást sokan a kuruc szabadságharchoz kapcsolták, és nem véletlen Rákóczi és Bercsényi nevének emlegetése a felkelés szervezői részéről. A fegyveres szervezkedés a kuruc hagyományokra, a Rákóczi szabadságharc emlékére épült, közvetlen indítéka az a téves hír lehetett, hogy Rákóczi újra a felkelés élére áll, és katonákat szervez, különféle álhírek kaptak szárnyra arról, hogy a Vaskapunál, már sereg gyülekezik, ott várja őket Rákóczi (Rákóczi Ferenc 1735-ben meghalt Rodostóban!) a híreknek valós elemei is voltak, mint pl.: „odafel pedig nyomják a királyné népét. ” (utalás az 1740 és 1748 között folyó osztrák örökösödési háborúra.) A hírek között elterjedt az is hogy „...Munkács alatt fekünne egy tábor kurucz." „Túr „egészlen feltámadott... Túr várossá mind talpon vagyon... Halasról két század jön élőnkbe..., annyi a kurucz mint a fűszál.” Többen a kuruc világ eljöveteléről beszéltek A Hódmezővásárhelyi Levéltárban a feudáliskori iratok között lelhető fel az a dokumentum, amely az elfogottak közül 25 személy kihallgatásának jegyzőkönyvét tartalmazza. A részletesen megírt jegyzőkönyvből szemünk elé tárulnak a felkelés megszervezésének részletei. A vallomásokból a korabeli gondolkodásmódra, a verbuválási szokásokra (adj kezet...) az emberek közötti mindennapos kapcsolatokra is fény derül. A vallomásokból kitűnik, hogy a felkelés gyengén szervezett volt, esetleges és kósza híreken alapult, nélkülözte az egységes irányítást és terveket. Pető Ferenc istállójában és Becsei hosszú korcsmájában gyülekeztek a felkelésre elszántak, akik kezet adtak a 129
