A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
NAPLÓ - Egy tengerész naplójából - Földvári László
lehet, lévén ez az illetékes fórum által korrekt és kötelességszerű eljárásnak minősítve. Minden ezer (nem ezred) rendőrnek saját zenekara van, mely például a szegények üdülő telepein, tengerész otthonokban, jótékonysági ünnepségeken ingyen zenét ad. Egy szép napon végre megkezdődött az elsüllyedt Britannia tárgyalása, melynek végén a Belcairut vesztesnek mondták ki s a legnagyobb fokú kártérítésre kötelezték. Parancsnokot megfosztották egyszer s mindenkorra oklevelétől. E nem kis összeg azonban csak kis rész volt a Britannia tulajdonosát ért kárnak. Nagy Imre a per után pár hónappal, 1886 őszén került az Adrai Magyar Királyi Tengerhajózási Társaság kötelékébe. Szorgalmával hamar elnyerte szorgalmával feljebbvalói bizalmát, és gyorsan haladt előre a ranglétrán, első hadnagy, ideiglenes parancsnok, majd parancsnok lett. Amikor felépítették a Baross miniszter felesége nevét viselő Carola nevű díszhajót az Adriának, Nagy Imrét nevezték ki a parancsnokává. A hajó Angliából indult Fiúméba, innen Tuniszba. Ezzel megnyílt a postaközlekedés Fiume Tunisz között. „...Egy alkalommal Tuniszban horgonyozván, az Adria ügynökségtől azon értesítést vettem, hogy utasokkal megrakodva Algírba kell mennem... Egy igen előkelő, hatalmas és magas állású arab utasom is lesz, ki azonban kíséretével egyetemben sem kabinokra, sem a hajón lévő francia konyhatermékekre nem reflektál vallási felfogásból kifolyólag. Azon kívül kerülni óhajtja az idegenekkel való érintkezést. Kellemes időjárás lévén sátort rögtönöztettem a födélzeten a kiváló arabus és kísérete részére... Mikor elhelyezkedtek, sikerült felismernem a hatalmas urat, mert ő ült keresztbe tett lábakkal a középen s körülötte pedig emberei hevertek. Beszélni vele nem volt alkalmam, mert jelezve volt, hogy idegenekkel nem óhajt érintkezni... Ételeiket magukkal hozott edényekben, de nem a gőzös konyháján, hanem a hajó kovácsműhelyének fújtatóján főzték. A főzésen és étkezésen kívül nem lévén egyéb dolguk, idejüket tisztálkodással töltötték. Tisztálkodásnak e művelet nem igen volt mondható, mert mindössze abból állott, hogy ruhájukban megbújt vérszopó állatokat hatalmukba kerítsék. * Nem tart igényt 116
